Álmuk a világűr - A magyar űripar sikerei 2016-ban

A magyar csillagászok eredményei és felfedezései vitathatatlanok az űrtudomány életében. 2016 egyik legkiemelkedőbb űrcsillagászati projektjében, a Tejútrendszer háromdimenziós térképének elkészítésében a magyarok fő feladata a fényességadatok elemzése és a szoftverek készítése.

Szabados László csillagász az m1 – Minden tudás című műsorában kifejtette, a Gaia tudományos konzorciumában legalább 400 európai csillagász vesz részt, a magyar kutatók a fényességváltozással foglalkozó munkacsoport tagjai. Elmondása szerint őket az érdekli, hogy ha 5 év alatt 70-szer mérnek rá ugyanarra a csillagra, mi történik fényességével.

A Gaia asztrometriai űrszonda működésének első 16 hónapjában végzett mérések adatait már nyilvánosságra hozták. A további mérések alapján végül kirajzolódik majd saját galaxisunk, a Tejútrendszer háromdimenziós térképe.

Mindeközben magyar kutatóink ezrével fedeznek fel új, keletkező csillagokat és a csillagközi felhők közötti távolság sikeres becslésében is jeleskednek. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatói a legnagyobb európai űrtávcsövekkel dolgoznak.

Fehér Orsolya az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóintézetének tudományos segédmunkatársa a műsorban kifejtette, kutatásában a TMC1 sűrű és hideg csillagközi felhővel foglalkozott. Portartalmának infravörös sugárzását mérte a Herschel-űrteleszkóppal távoli infravörös tartományban, amivel következtetni lehet a portartalom hőmérsékletére, valamint a gáz különféle sűrűségváltozásaira a felhőben.

A német, effelsbergi 100 méteres teleszkóppal aztán megmérték a felhőben található ammóniamolekulák rádiósugárzását. A szakember szerint a molekula detektálásával megtudják, hogy a csillag körüli anyag milyen sűrű, mennyire takarja el a csillagnak sugárzását, amiből megállapíthatják az adott csillag korát.

Arra jutottak, hogy a vizsgált objektum és a körülötte lévő anyag egyharmad fényév távolságra helyezkedik el. A mi galaxisunkban évente egy csillag keletkezik, de vannak olyan galaxisok is, ahol százával születnek fiatal csillagok akár egy év alatt is.

bscap0003

Marton Gábor az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóintézetének tudományos segédmunkatársa hozzátette, jelenleg a magyar infravörös csillagászat legnagyobb projektjén, a Herschel-pontforrás-katalóguson dolgoznak, ami az előrejelzések szerint több millió olyan pontforrást ölel majd fel, amely eddig ismeretlen volt a csillagászoknak.

A pontforrás-katalógus az égi pontszerű objektumok halmazát tartalmazza. Több mint 700 millió csillagot katalogizáltak, ebből válogatták ki a fiatalokat, úgynevezett gépi tanulásos módszerrel.

A Magyar Asztronautikai Társaság 60 évvel ezelőtt alakult meg és számos olyan sikeres fejlesztés kötődik a nevéhez, amelyre méltán lehetünk büszkék.

Almár Iván a társaság örökös tiszteletbeli elnöke a műsorban kiemelte a sugárdózist a világűrben mérő Pille készüléket, amelyet a KFKI kutatói fejlesztettek. Kiemelte még a Halley-üstököst célzó Vega-program szondájának, az üstökösvadász Rosettának, valamint a Cassini űrszondának magyar műszereit is.

De érdemes megemlíteni a Mars körüli pályára állt Trace Gas Orbiter űrszonda sztereó kameráját is, amelynek szoftverét magyar mérnökök fejlesztették.