A vadalma lett az év fája

Az Országos Erdészeti Egyesület éves szavazásán a vadalma győzedelmeskedett és lett a 2017-es év fája. A kezdeményezés célja a figyelemfelkeltés és a megóvás, olyan fafajok előtérbe helyezése, amelyeknek komoly erdészeti jelentőségük van, ám a figyelem mégis elterelődött róluk.

Az Országos Erdészeti Egyesület 20 éve indította útjára a mozgalmat, amelyet 2013 óta online szavazás keretében bonyolít le. Mindez jó alkalom rá, hogy a kiválasztott három „döntős” fafajról, majd később a győztesről, az adott esztendőben ismeretterjesztő és tudományos cikkek, népszerűsítő kiadványok jelenhessenek meg, ezáltal kicsit közelebb hozzák az emberekhez kevésbé ismert fafajainkat is – írja az egyesület közleményében.

Emiatt elengedhetetlen szempont az erdészeti szakmán kívüli szervezetek bevonása is: így Az év fája – Az év madarához hasonlatosan – állandó elem lett általános és középiskolai tanulmányi versenyeken, erdei iskolák oktatásában, természetvédelmi témájú rendezvényeken és vetélkedőkön. A 2010-es évek folyamán így kerülhetett középpontba az ezüst hárs, a tiszafa, a zselnicemeggy, a házi berkenye, a mezei juhar, a kocsányos tölgy és a mezei szil is.

Az idei esztendőben az egyesület vadalma tematikájú szemléletformáló játékokat fejleszt az erdészeti erdei iskolák részére, a fiatalok körében ezáltal is népszerűsítve ezt a kivételes fafajt.

Vadalma. (Forrás: Országos Erdészeti Egyesület)

Vadalma. (Forrás: Országos Erdészeti Egyesület)

A vadalmafára, a magyar erdők ritka különlegességére, leginkább rövid ideig, mindössze egy hétig tartó virágzásakor, esetleg termésérésekor figyelünk fel, egyébként rejtve marad szemünk elől. Hazánkban a síkvidékektől a középhegységekig egyaránt megtalálja létfeltételeit, azonban mindenütt ritka, kis számú, sokszor csak egyetlen egyedet számláló populációi vannak jelen, emiatt veszélyeztetett faj.

A közlemény szerint a vadalma általában 6-10 méter magasra növő fa, törzsátmérője életkorának végén 20-25 centimétert tesz ki. A 80-100 éves példányok már matuzsálemek. Virágzatát április második felében, esős és hűvös időjárás esetén később hozza. Virágszíne sohasem tiszta fehér, hanem a rózsaszín különböző árnyalatait fedezhetjük fel rajta.

Erős illatú virágait napközben méhek, reggel, este és hűvös napokon darazsak, éjszaka éjjeli lepkék porozzák be. Termése szeptember-októberben érik, 2–4 cm átmérőjű, éretten zöldessárga színű, esetleg pirossal árnyalt, íze nagyon fanyar, húsa kemény.

Vadalma virágzata. (Forrás: Országos Erdészeti Egyesület)

Vadalma virágzata. (Forrás: Országos Erdészeti Egyesület)

Gyümölcséből annak idején zselé, almabor, pálinka és ecet készült, illetve magas C-vitamin-tartalma miatt teát főztek belőle, amit láz, megfázás és hasmenés ellen javallottak. Termése a vadgazdálkodónak kitűnő takarmányt szolgáltat, különösen a szarvas és a vaddisznó kedveli, de a madarak és a kisemlősök is szívesen fogyasztják.

Korábban fáját szívóssága miatt órafogaskerekek fogaihoz és meghajtóművekhez használták, a kocsigyártó pedig a legtartósabb szántalpakat készítette belőle. Ezenkívül a legjobb vonalzók és rajztáblák is belőle készültek – olvasható a közleményben.

Napjainkban az erdei biodiverzitás fenntartásában van fontos szerepe, számos élőlény kötődik hozzá. Sok veszély leselkedik rá, például magoncait és sarjait a vad előszeretettel károsítja, emellett napjainkban a termőkorú fák gyakran olyan nagy távolságra találhatóak egymástól, hogy a kölcsönös beporzásnak nincs esélye, emiatt beltenyésztettség lép fel.

Gazdasági jelentőségéhez hozzájárul, hogy virágai méhlegelőként szolgálnak, továbbá a közeljövőben nagy szerepe lesz a nemes alma rezisztencia-nemesítésében, mivel a vadalma a lisztharmattal, az alma mozaikvírussal, a varasodással és a faggyal szemben teljesen ellenálló. Ezeken kívül klímatoleranciája miatt a nemes almafajták szaporításánál alanyként való felhasználása bizonyosan fokozódni fog a jövőben – írja a szervezet közleményében.