Átadták a Gábor Dénes-díjakat

Tizenhárom tudóst, kutatót, fejlesztőt és feltalálót tüntettek ki kiemelkedő teljesítményének elismeréséül a Gábor Dénes-díjjal csütörtökön az Országházban.

Díjat vehetett át Bagaméry István villamosmérnök, Simonyi Sándor gépészmérnök, Babcsán Norbert mérnök-fizikus, Frank Péter gépészmérnök, Józsa János Balázs építőmérnök, Berényi Antal orvos-közgazdász, neurofiziológus, Ürge László vegyész, Barabási Albert-László fizikus, hálózatkutató, Szabó Csaba Attila villamosmérnök, Dolhay Balázs orvos, Meiszel László vegyészmérnök, Kovács László matematika-fizika szakos középiskolai tanár.

Tudományos Diákköri ösztöndíjat Szlancsik Attila egyetemi hallgató kapott.

“Tudósaink eredményei világra szólók, de látni kell mögötte a nemzeti tehetségbe ágyazott alkotó géniuszt és azt a környezetet, amiből erőt lehetett meríteni, ami intellektuálisan képes volt inspirálni őket” – hangsúlyozta Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke.

Kiemelte: az évszázadok során felhalmozott tudásbázis megfelelő hasznosítása teszi csak lehetővé, hogy napjaink világgazdasági folyamatában Magyarország ne olcsó munkaerejével, hanem újabb és újabb fejlesztéseinek köszönhetően legyen versenyképes.

Az alelnök rámutatott arra, hogy ezek a fejlesztések és a bennük rejlő innováció nélkülözhetetlen a minőségi fejlesztéshez és fejlődéshez, mint mondta, “hiába a zseniális gondolat, az alkotó géniusz nagysága, ha nincs meg az a szellemi és gazdasági közeg, amelyben igazán kibontakozni, alkotni lehet”.

Kapcsolat a politika és az innovátorok között

Latorcai János emlékeztetett arra: a legnagyobb magyar elmék többsége az országot elhagyva érte el pályája csúcsát és felfedezéseik sokszor csak évtizedek múlva érték el Magyarországot. “Éppen ezért kulcsfontosságúak azok a kormányzati és civil törekvések, melyek célja legjobbjaink itthon tartása, illetve hazacsábítása és elismerése mind anyagi mind szellemi téren” – hangsúlyozta. Ezek közül kiemelkedik a Gábor Dénes-díj, amelynek odaítélői és támogatói 1989 óta törekszenek arra, hogy hidat építsenek az innovációra nyitott legfelsőbb állami vezetés és a gazdaság kutatással és fejlesztéssel foglalkozó szereplői között, az alapkutatások gyakorlatba való átültetéséért – fűzte hozzá Latorcai János.

Tudományos szemlélet kell

“Különösen fontosnak tartom, hogy az élettudomány ne csak használja a fizikai, kémiai eszközöket, hanem a mérnöki kutatás gondolkodás módja hassa át az élettudományokat, és keveredjék akár a medicinával, akár az agráriummal vagy a társadalomtudományokkal” – hangsúlyozta Gyulai József, a díjat odaítélő kuratórium elnöke.

Kiegyensúlyozott és sokrétű a díjazottak köre

Jamrik Péter, a Novofer Zrt. felügyelőbizottságának elnöke úgy vélte, a díj történetében még nem volt ilyen szakmailag kiegyensúlyozott és széles tevékenységi spektrumot felölelő a díjazottak listája. Kiemelte, hogy a kitüntetettek végzettsége, alaptevékenysége felöleli a hazai értékteremtő területek szinte mindegyikét.

“Ami közös bennük, hogy az innovációs lánc szinte minden szakaszát végigjárták az alapkutatástól, az alkalmazott kutatáson át a fejlesztési tevékenységig, majd a gyártás és az eredmények piacra viteléig, illetve, hogy nem csak itthon, hanem a nemzetközi szakmai, vagy piaci térben is ismertek és eredményesek” – fűzte hozzá.