"Ha én nem sírok, nem nevetek a forgatókönyvön, a néző sem fog!" - interjú Köbli Norberttel

A Szürke senkik nevét ma éjszaka garantáltan megtanuljuk. Az I. világháborús, sokkoló hatású film forgatókönyírójával, Köbli Norberttel beszélgettünk.

Ropog a tűz, de csak a fény hagy nyomot a köré telepedett katonák arcán. Éjszaka van, hideg éjjel, valahol Olaszországban az I. világháború idején, a frontvonal mögött járunk. De ahogy a test, úgy a lélek sem tud már átmelegedni. Talán csak a személyes történetek miatt kerül mosoly az arcokra néha, szerelmek, feleségek képe villan föl. Egyikük kalapos nő vonalait rajzolja a füzetébe egy ceruzacsonkkal, a másik, a furcsa német fickó kerek, vászonba tekert csomagot rejteget a táskájában, az Őrmester sokat dohányzik, érte tűzbe menne az az oláh katona, akinek az életét mentette meg még a civil életben. A katonák között Döme, a tiszta szívű és lelkű gyerekkatona is formálódik. Nem maradhat érintetlen ő sem. A Szürke senkik megrázó története ma éjjel kerül képernyőre a Duna Tv-én.
Köbli Norbertet egy fotó indította el a forgatókönyv megírása felé.

- Az alapötletet a Nagy Háború című blog adta, pontosabban annak egy fényképe – meséli. – Óriási ketrecekben galambokat láttam egy fotón, madarakat, amelyeket katonagalamboknak hívtak. Elgondolkodtatott, milyen helyzet is az, hogy a galamb, amelyet a béke jelképének tartunk, valójában háborús célokat szolgált. Ezek a galambok ugyanis fontos feladatot kaptak, üzeneteket kellett célba juttatniuk a háborúban. Ebből az ötletből született a Szürke senkik. A film főhőse, Döme is egy galambot cipel magával egy kalitkában – édesapja Szeged elismert galambásza volt, amíg be nem sorozták, és amíg meg nem halt a fronton. Fiára maradt a kérdés, otthon maradjon-e megvédve családját vagy besoroztassa magát. Az utóbbi mellett dönt.

- Tudatosan kerested a háborús témát vagy véletlen eredménye, hogy rátaláltál a fotóra?

- Rövid ideig dolgoztam egy Tisza István-filmterven, annak kapcsán kezdtem kutatni az első világháborút. Eredetileg egy frontbarátság, egy különbéke története foglalkoztatott, de amikor megpillantottam a katonai galambdúcról készült fotót, az annyira rabul ejtett, hogy kinőtt belőle egy egész film.

Jelenet a Szürke senkik című Kovács István filmből

- A fim közben szinte érezni a vizes, mázsás bakancsok, a csukaszürke posztókabátok súlyát, hogy csak néhány eredetinek tűnő elemet említsek. A történelmi hűség miatt mennyire kellett beleásnod magad a háború “ízeibe”? Milyen kutatómunka előzte meg az írást?
- Szakkönyveket, korabeli naplókat olvastam, archív állóképeket és mozgóképeket tanulmányoztam, történészekkel konzultáltam. Az is speciális anyaggyűjtést igényelt, hogy minél többet megtudjak a katonagalambokról. Érdekes világ tárult így fel előttem, ezt akartam megmutatni a nézőknek.

Köbli Norbert forgatókönyvíró és Szász Attila filmrendező. Fotó: MTI/Kovács Attila

Köbli Norbert (b) forgatókönyvíró és Szász Attila (j) filmrendező. Fotó: MTI/Kovács Attila

Szürke senkik – Bemutató: Duna Televízió 2016. december 16. 22.00

- Minden munkának vannak nehéz pillanatai. Amikor nem megy előre, döcög és a “termék” olyan amilyen. A Szürke senkiknek volt-e ilyen pillanata, ha igen hogy lendültél tovább, mi hozott megoldást?
- Nem voltam katona, nem vagyok katonai szakértő, ezért a nehéz pillanatok írás közben mindig abból adódtak, ha kételyeim voltak, hogy az általam kitalált történet vajon hiteles-e, vajon megtörténhetett-e így. És aztán nagy kő esett le a szívemről, amikor a történész szakértőink rendben találták a filmet. Nem dokumentumfilmet forgattunk, tehát a hitelességet nem úgy kell rajta számon kérni, mint egy tudományos munkán, de azért fontos volt számunkra, hogy a film ne inzultálja az első világháború eseményeiben jártas néző intellektusát.

- Alapvetően hogy dolgozol, amikor írsz? Van stabil napszakod vagy folyamatos az alkotás?
- A filmírás nekem főállás. Mindennap dolgozom hétfőtől péntekig szigorúan, reggel 9-től délután 5-ig. Vannak olyan napok, amikor olvasok, anyagot gyűjtök, vannak olyan napok, amikor ötletelek, gondolkodom, járkálok, és végül vannak olyan napok, amikor megállás nélkül írok. Akkor vagyok elégedett, ha napi öt oldalt sikerül írni. Ez 5 jó oldalt jelent, vagyis olyat, amilyennel elégedett vagyok.

- Utóbbi filmjeid alapján (A vizsga, Szabadság – különjárat, A berni követ és most ez) úgy tűnik, hogy szívesen nyúlsz a közelmúlt magyar történelmi eseményeihez, különösen az ötvenes évekhez. Honnan ez az érdeklődés?
- A cezúrák, a fordulópontok érdekelnek a XX. századi magyar történelemben: 1918, 1945, 1956, stb. Érdekel, hogy ez a nép mint közösség, illetve az egyes magyar ember hogyan élte meg és élte túl ezeket a viharos évtizedeket, amelyekre minden jellemző volt, csak a stabilitás nem. Érdekel, hogy a XX. század hogyan formálta a magyar néplelket. Érdekelnek a közösségi és egyéni túlélési stratégiák. Mindez persze a jelenből, a jelenre nézve érdekel.

Köbli Norbert Balázs Béla díjas forgatókönyvíró, A vizsga című filmjét Arany Hugo-díjjal, A berni követ című tévéjátékát pedig Bronz Zenit-díjjal jutalmazták.

 - A vizsga műfaji meghatározása thriller, a Félvilág dráma, de ez is beleférne az előbbi kategóriába. Könnyebb ebben a műfajban dolgozni, mint mondjuk a vígjátékban?
- A vígjáték – ha jól csinálják – a legnehezebb műfaj, mert azonnali és egzakt a visszajelzés. Ha vicces, nevetnek. Ha nem vicces, nem nevetnek. Írtam én vígjátékot, és fogok is még írni, mert a nevetés engem is meggyógyít  - remélem – a közönséget is. De amikor thrillert, drámát írok, azokban is van humor, elsősorban ironikus humor, amely vagy a történet, vagy a szereplő iróniájából fakad.

 

 - A filmes szakma egyértelműen az egyik legtehetségesebb forgatókönyvírónak tart. Te hogy látod magad, hol tartasz most és főként merre? Mit jelent a siker?
- Nekem a siker elsősorban az, ha szerettem írni az adott forgatókönyvet. Én vagyok a saját forgatókönyvem első mozinézője, ha én nem sírok, ha én nem nevetek, a közönség se fog. Siker az, ha elégedett vagyok a forgatókönyvvel, ha úgy érzem, én a magam részéről mindent megtettem. Siker az is, ha azokat a hónapokat, éveket, amíg a forgatókönyvből kész film lesz, olyan alkotótársakkal tölthetem el, akikkel nem csak a végeredmény, de az oda vezető út is jó. Siker, ha a számomra fontos embereknek tetszik, amit csinálok, siker, ha a kritika és a közönség szereti. És végül siker, hogy ennek eredményeként szabadon választom meg, miről és hogyan írok.

- Akkor most merre is tovább?
- Hamarosan jön Szász Attila rendezővel az Apró mesék című nagyjátékfilmünk, egy 1945-ben játszódó thriller Szabó Kimmel Tamás, Nagy Zsolt és Kerekes Vica főszereplésével. Ezt jövőre forgatjuk. Közben elkészült az Árulók című tévéjátékunk Fazakas Péter rendezővel, amelyben Hegedűs D. Géza, Sztarenki Dóra és Klem Viktor elevenítik fel a híres-hírhedt Guszev-ügyet. 1948-ban játszódik, a bemutató 2017 őszén várható.

Szürke senkik 
Bemutató: Duna Televízió 2016. december 16. 22.00

televíziós játékfilm
Rendezte: Kovács István
Forgatókönyvíró: Köbli Norbert
A főbb szerepekben  Kovács S. Józsefet, Trill Zsoltot, Keszég Lászlót, Björn Freiberget és Molnár Leventét láthatjuk.
A filmet a Magyar Média Mecenatúra program támogatta.

Kapcsolódó tartalom

Kultúra+Tudomány
A Szürke senkiknek nagyon is van nevük