Jól akar keresni? Ezekkel a szakmákkal megteheti

A Nemzetgazdasági Minisztérium egyéni kereseti felvétel adatállományaiból készített lista alapján kiderül, mely szakmákkal lehetett jól, nagyon jól, vagy nagyon rosszul keresni Magyarországon. Csaknem tízezer forint különbség van a legjobban és a legrosszabbul fizetett dolgozók órabére között.

A tavalyi évben légiforgalmi irányítóként lehetett a legmagasabb fizetést (több mint 11 ezer forint volt az órabér) megkeresni – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium által összeállított, valamennyi foglalkozás figyelembevételével készült összesítésből.

A felsorolásban őket követik a miniszterek és törvényhozók, a társadalmi és érdek-képviseleti, valamint egyéb szervezetek vezetői.

A brókerek, IT-szakemberek, valamint a vállalati stratégiatervezési egységek vezetői átlagosan 5 ezer forintnál több órabérért dolgoznak, míg az IT-értékesítők, személyzeti vezetők, pénzintézeti vezetők és a kutatási, fejlesztési vezetők több mint 4 ezer forintot kapnak óránként. Ugyanígy, 4 ezer forintnál többet kereshetnek meg óránként például a légijármű-vezetők, hajómérnökök, marketing-és értékesítési vezetők is.

Érdekesség, hogy 14-dik helyen áll az alternatív gyógymódot alkalmazók köre, akik csaknem 4334 forintos órabérrel dolgoznak.

A képre kattintva látható a teljes lista:


Forrás: NGM, egyéni kereseti felvétel


Forrás: NGM, egyéni kereseti felvétel

Ők keresik a legkevesebbet

A legrosszabban fizetett szakmák közül a lakossági összeírók kapják a legkevesebb órabért, mindössze 495 forintot. Őket követik a szemétgyűjtők és utcaseprők 585 forintos órabérrel, majd a hivatalos nevelőszülők, főállású anyák – 591 forintos órabérrel.

A legrosszabbul fizetett szakmák között találjuk még a kubikost, a méhészt, a textilműves-csipkeverőt, a zöldségtermesztőt is – ezen szakmák órabére alig 800 forint alatti.


Forrás: NGM, egyéni kereseti felvétel

Vannak, akik kimaradtak, de jól keresnek

Az NGM nagyobb adatmennyiséggel dolgozik, így átfogóbb képet mutat, ugyanakkor a mozgó bér, a jutalékrendszer is megnehezíti bizonyos munkakörökben az átlag számolását, hiszen vannak olyan területek, ahol nagyon ingadozik, hogy melyik hónapban mennyi a kézhez kapott bér összege.

Ez fokozottan igaz például a területi képviselők, vagy az értékesítésben és vendéglátásban dolgozók körére – magyarázta a hirado.hu érdeklődésére Novák Gréta karrier coach.

A szakember szerint mindenképpen számít, hogy nemzetközi szinten mennyire eladható egy szakma. Az is emeli a szakmák értékét, hogy legtöbbjük nagyon speciális szaktudást igényel – a légi forgalmi irányítóknál ez például meghatározó tényező, csak nagyon kevesen tudnak megfelelni ezeknek a követelményeknek – mondta Novák Gréta.

A Malév Bombardier Q400 típusú repülőgépe felszálláshoz készül a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2-es forgalmi előterén. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Hozzátette, hogy természetesen vannak még olyan listán nem szereplő, egyéb állások, amelyekkel jól lehet keresni: így például a gépészmérnök, a szakorvos magánrendelés, illetve a jogi tanácsadás egyes területei.

Egyre bővül a hiányszakmák listája

A ManpowerGroup Hiányszakma Felmérésének kezdete, vagyis 2007 óta soha nem volt olyan magas a globális szakemberhiány, mint most. A magyar munkaadók még a világátlagnál is rosszabb helyzetben vannak, a felmérés szerint ugyanis Magyarországon a hiány 17 százalékponttal haladja meg a világátlagot.

Globálisan és Magyarországon egyaránt a legnehezebb szakmunkásokat találni.

Az, hogy ekkora a szakadék a kereslet és a kínálat oldaláról, több okra is visszavezethető: nagy a kivándorlás aránya, hiszen a legtöbb nemzetközi szinten keresett terület. Ezeknek a szakmáknak a nagy része (például szoftverfejlesztő, mérnök, szakorvosok) nem egy-két hónap alatt átképezhető más területről, tehát az hogy az oktatás kitermelje az utánpótlást nem elég a megoldáshoz – magyarázta Novák Gréta.

Ráadásul nehezen megtanulható, mély szaktudást igénylő szakmákról van szó, így nem is mindenki tudja megtanulni őket – fogalmazott a szakember.

Vannak képzések, ahol eleve letesztelik a jelölteket és csak azokat veszik fel, akik megfelelnek a teszteken, és itt fizetős képzésekről van szó – magyarázta Novák Gréta, hozzátéve, hogy gyorsan változó szakmákról is beszélünk, vagyis sokszor mire kijönnek a végzett hallgatók, már nem ugyanazok a jól fizető, “trendi” szakmák, mint ami a felvételi idején meghatározó volt.

Szerencsére már vannak cégek, akik felismerték, hogy legegyszerűbb, ha ők maguk képzik ki a jelölteket, tehát arra is van példa, hogy valaki minimális tudással már belépjen egy ilyen programba, ahol a végén például szoftverfejlesztő lesz.

Novák Gréta véleménye szerint a vállalatok átképzésben való aktívabb szerepe lehetne az egyik lehetőség a kereslet és kínálat közti szakadék csökkentésére. A másik lehetőség pedig, ha a munkavállalók frissítik a szaktudásukat, új képességeket tanulnak és akár más szakmákból is hajlandóak a keresett területekre átmenni.

Nőtt a munkaerőhiánnyal küzdő munkaadók aránya

A munkaerőhiánnyal küzdő magyar munkaadók 32%-a arra panaszkodik, hogy a meghirdetett állásra egyáltalán nincs jelentkező. Csaknem ugyanennyien, 31%, a szakképzett pályázókat hiányolja – derül ki a ManpowerGroup felméréséből.

A munkaadók 12%-a azért nem talál megfelelő munkatársat, mert a jelentkezők az ajánlottnál magasabb bért szeretnének, 7-7% pedig a megfelelő kompetenciákat, illetve a szakmai gyakorlatot hiányolja.

A legtöbb munkaadó, a megkérdezettek 31%-a a már meglévő munkavállalók képzésével, fejlesztésével kíván megoldást találni a munkaerőhiányra. 16% nyilatkozott úgy, hogy kedvezőbb juttatásokat kínál, míg alig valamivel kevesebben, 13% az alapfizetésen túl kínál juttatásokat. 11% a keresési feltételeken módosít, míg a munkaadók 8%-a alternatív toborzási eszközöket vet be.

20161209034

Forrás: ManpowerGroup

Nagyot ugrott az informatikushiány

Miközben a munkaerőhiány a globális átlagot tekintve alacsonyabb, mint Magyarországon, világszerte jóval nagyobb azoknak a munkaadóknak az aránya – 53% a hazai 31%-kal szemben – akik a munkavállalók folyamatos képzésével, fejlesztésével próbálják megoldani a problémát. Ez hatalmas ugrást, csaknem 20% pontos növekedést jelent az előző évhez képest – fogalmaznak a ManpowerGroup elemzésében.

A tavaly mérthez képest ugyancsak feltűnően nagyot változott az informatikushiány. Míg tavaly az IT állások a lista kilencedik helyén szerepeltek, most a másodikra ugrottak, vagyis az elmúlt évtizedben soha nem volt még akkora kereslet az informatikában jártas szakemberekre, mint most.

Ez várható 2017-ben

A kérdés már csak az, várhatók-e átrendeződések a hiányszakmák, de akár az egyéb foglalkozások tekintetében.

Novák Gréta szerint folytatódik az áttolódás az online szakmák irányába. „Irodai munkák tekintetében ilyen például a marketing, amely már most a jól fizető állások sorában található. A content manager pozíció nyugaton már igen népszerű, és szép lassan hozzánk is begyűrűzik. Egyre több szakmában része a social media szaktudás egyéb online szakmákhoz is” – véli Novák Gréta, aki azt is hozzátette, hogy a kivándorlás külföldön is jól eladható szakmákban folytatódik, így itthon béremeléssel próbálják majd megtartani a szakembereket akár az IT-szektor, akár az orvosok tekintetében.

MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Nőhet az IT-szakemberek bére, felélénkül az építőipar

A legjobban fizetett szakmák között az IT -szektorban dolgozók tekintetében mindenképpen számít emelkedésre Horváth Miklós, a Manpower Hungary marketingvezetője.

Ennek oka, hogy sokkal gyorsabban nő az igény az IT-ben dolgozó munkaerőre, mint amekkora emberállomány a rendelkezésre áll a szektorban. Ezen felül a mérnök, pénzügy és könyvelés területén dolgozók tekintetében számíthatunk bérnövekedésre – mondta Horváth Miklós hozzátéve, hogy a legrosszabbul fizetett szakmák tekintetében talán az építőiparban várható némi változás, mivel a felélénkülő ingatlan beruházások jelentős mennyiségű munkaerőt fog felszívni.

A szakember arról is beszélt, hogy a hiányszakma felmérés szerint már hetedik éve az olyan szakmunkások a legkeresettebb szakmák, mint a villanyszerelő, asztalos, hegesztő, kőműves stb. Ezen felül keresettek lesznek jövőre még a sofőrök, mérnökök és a vendéglátásban dolgozók is.

Lépni fognak a munkáltatók az automatizálás felé

A folyamatos munkaerőhiány előbb-utóbb lépésre kényszeríti a munkáltatókat, akik ezáltal megpróbálják kiváltani az élő munkaerőt azokon a területeken, ahol a szakemberhiány a termelékenység és a fejlődés gátjává vált és lehetséges az automatizálás.

Ez elsősorban a szalag, illetve betanított munkáknál jelentkezhet elsőként, ahol ismétlődő munkafolyamatok követik egymást. Ez azonban jelentős beruházást igényel, továbbá szükség lesz az automatizálást karbantartó és üzemeltető szakemberek foglalkoztatására is – emelte ki Horváth Miklós.

Súlyosbodni fog a szakemberhiány

„A szakemberhiány tekintetében azt látjuk, hogy a folyamat súlyosbodni fog. Egyre több területet fog elérni a munkaerő hiánya. Ennek oka, hogy a hazai cégeknek nem csupán a hazai konkurenciával kell versenyezniük a megfelelő szakemberekért, hanem a nyugat-európai és a környező országok munkaadóival is. Ebben a versenyben a legnagyobb hátrányt az alacsony bérek jelentik. Amíg a kormány oldaláról nincs hatékony kezdeményezés a bérekre rakódó terhek csökkentésére és a cégek részéről a bérek megfelelő mértékű növelésére, addig a folyamat nem fog javulni” – fogalmazott Horváth Miklós.

Kiemelte: ezen felül a kialakult helyzet orvoslása érdekében a vállalkozásoknak érdemes az eddig kiaknázatlan forrásokat is kihasználni egy-egy munkavállalóban, a pozíciókat újragondolni, vonzó munkáltatói márkát létrehozni és törekedni egy tanulást és fejlődést támogató vállalati kultúra kialakítására.