Megkezdődött a Magyar Írószövetség tisztújító közgyűlése

Megkezdődött a Magyar Írószövetség tisztújító közgyűlése szombaton Budapesten. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a résztvevőket köszöntő levelében kiemelte: az Írószövetség fontos közösség a nemzet életében, tisztújító közgyűlésének minden időben van tétje.

Magyarország csak akkor lehet erős, ha erősek a közösségei. Erősek az összetartozásban, ha vannak közös szavaik és közös történeteik, közös céljaik – fűzte hozzá Balog Zoltán üzenetében, amelyben kiemelte a szellemi honvédelem fontosságát is.

A miniszter a szervezet jelenlegi elnökét, a posztért újra induló Szentmártoni Jánost méltatva úgy fogalmazott: összetartotta és reményei szerint össze is fogja tudni tartani ezt az óriási közösséget, megőrizve és megerősítve a szövetség szellemi erejét és az elődök emlékét.

MTI Fotó: Mohai Balázs

Idézőjeles szabadság

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke elmondta: nélkülözhetetlen az a fajta állami szerepvállalás, amely nem avatkozik bele az írói alkotómunkába, hanem humánus és nemzeti-keresztény értékrendje alapján anyagi és szervezeti kereteket biztosít az alkotási folyamat megvalósulásához.

Az első szabad választásokat követően gyökeresen megváltozott az irodalom, az irodalmi közélet és az írók helyzete. Csökkent az érdeklődés a szépirodalmi művek iránt és a hatalomnak sem olyan fontos ma már, hogy mi történik az irodalom különböző fórumain – fogalmazott. Kiemelte: az előző rendszerben az “írónak rangja és erőtere volt”, az Írószövetség pedig a maga eszközeivel folytatott szabadságharcot a szólás és az írás szabadsága mellett. “Több mint két és félévtizede élünk idézőjeles szabadságban, és igencsak megritkult a levegő körülöttünk” – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: ma szervezkedni kell, új helyzeteket, lehetőségeket kell teremteni a közélet, a média világában.

L. Simon László országgyűlési képviselő, az Írószövetség korábbi titkára hangsúlyozta: a szervezetnek a Magyar Művészeti Akadémia létrehozása miatt is megváltozott kulturális térben az érdekképviseleti munkára, 1956 szellemiségének megőrzésére, valamint az irodalom presztízsének emelésére kell helyeznie a hangsúlyt. L. Simon László kiállt az Írószövetség jelenlegi vezetése mellett, kiválónak minősítve Szentmártoni János és az elnökség eddigi munkáját.

MTI Fotó: Mohai Balázs

Nőtt a pénzjutalom értéke

“Ne hagyjuk, hogy a belső viták elfajuljanak és a szervezet létét veszélyeztessék” – fogalmazott. Emlékeztetett: az elmúlt hat évben nem csupán az Írószövetség költségvetési támogatását sikerült méltó módon rendezni, hanem a szervezet székházának helyzetét is.

2010 óta jelentősen növekedett az állami elismerésekkel járó pénzjutalom értéke és a jelenlegi kormány komoly rehabilitációs munkát is elvégzett azzal, hogy az Írószövetség számos tagja részesült Kossuth- és Széchenyi-díjban.

A közgyűlésen az elnökség az Írószövetség örökös tagjává választotta kimagasló életművéért Király Lászlót, Kodolányi Gyulát, Tamás Menyhértet és Tóbiás Áront. Posztumusz örökös tagságban részesítették Bella István költőt, Lázár Ervin írót, Páskándi Géza írót, valamint Oláh János írót, költőt és szerkesztőt.

Az eseményen megemlékeztek az Írószövetség elmúlt három évben elhunyt tagjairól, köztük Göncz Árpádról, Hankiss Elemérről, Gereben Ágnesről, Oláh Jánosról, Juhász Ferencről és Csoóri Sándorról is.

Felolvasták Szakonyi Károly, az Írószövetség örökös tagja, valamint Tie Ning, a Kínai Írószövetség elnökének levelét is, akik mindketten kiálltak üzenetükben az Írószövetség jelenlegi vezetése mellett.

A közgyűlés a vezetőségi beszámolókkal és a választmány megszavazásával folytatódott. Az 56 főből álló testület választja meg a nap folyamán a hat fős elnökséget és az új elnököt is.

Korábban egyedül az Írószövetséget az elmúlt két ciklusban vezető Szentmártoni János hozta nyilvánosságra, hogy újra indul a posztért, de azt is jelezte: tudomása van más, nevét a nyilvánosság előtt egyelőre nem vállaló indulóról.