Album egy párhoz - Árnyékban éles fény vagy

Gyarmati Fanni 1946. augusztus 12-én Abdánál, a Rábca árterén egy kórót szakított le. Ezt a kórót őrizte aztán élete végéig, hiszen ez olyan vadvirág volt, amely egy gödör szélén virított. Egy tömegsír szélén, ahonnan férje Radnóti Miklós földi maradványait hantolták ki.

Vajon eltöprengtünk-e valaha is azon, hogy fényképeink – legyenek azok akár papír alapra előhívottak vagy digitálisak – mit őriznek meg rólunk? Akkor, amikor mosolyunkat, nevetésünket, fáradt pillantásunkat már csak ezek a fotók őrzik. Vajon felidézhetőek leszünk-e, megmutatják-e a rosszul exponált, fénytelen képek, kik voltunk egykoron és azt, hogy mivé lettünk – közepes vagy nagy felbontásban? Mit mesélnek majd a fotók annak, aki még kíváncsi lesz ránk?

Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni. Fotó: Jaffa Kiadó

Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni házásságának képei,  két boldog és ragyogó ember jó néhány fotója bizony árulkodik. Szerelemről, boldogságról, vágyról, arról a nagyon remélt közös jövőről, ami végül nem adatott meg nekik. Házasságuk eddig nem látott és ismert képei most egy különleges fotóalbum könyvben jelentek meg. A kiválogatott és végül könyvbe került 325 fotó  egytől egyig a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában őrzött, Radnóti Miklós, Gyarmati Fanni és Gyarmati László hagyatékából valók.

Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni. Fotó: Jaffa Kiadó

Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni.

De nemcsak a házaspár képei villannak fel időrendi sorrendben, bepillantást nyerhetünk Radnóti Miklós családjába, láthatjuk szüleit, a Glatter és a Grosz család tagjait, Gyarmati Fanni családját, szüleit, nagyszüleit (a Gyarmati és Weisz család tagjait), testvéreit is. Míg Radnóti Miklós édesanyját és ikertestvérét már születésekor elvesztette, addig Fanni vagy ahogy becézték Fifike nagy és boldog családban nőtt fel. Miklós és Fanni gyermekkora, tinédzser éveik képei nagyban különböznek: Fanni szeme mindenütt ragyog, kevés az a megörökített pillanat, amikor ne mosolyogna. Miklós tiszta, komoly, de szomorú tekintete mintha csak előre vetítené a jövőt, s mintha arról a fájdalomról is szólna, amit árvaként oly korán megtapasztalt.

El kell még telnie néhány évnek, hogy a két fiatal 1926-ban ugyanahhoz a házaspárhoz járjon matematika korrepetálásra és megismerkedjen. Radnóti 17 éves volt ekkor, Fanni pedig tizennégy. Radnóti első versei ekkor jelennek meg először diáklapokban, Fanni pedig szinte az első között olvashatja ezeket. A kamaszlány tartózkodással fogadja az idősebb fiút, aki később leveleket is ír neki. Így indul hát az a szerelem, amely 1935 augusztusában hivatalosan is megpecsételődik, és amely Radnóti haláláig folyamatosan intenzív érzelmekkel telített marad. A házaspár közös otthonát a Pozsonyi út 1-ben, a második emeleten rendezi be, s ez lesz közös életük és az irodalmi élet bázisa is.

A Jaffa Kiadó különleges kötete Árnyékban éles fény vagy címmel Gyarmati Fanni ugyancsak kuriózumnak számító 1935 és 1946 között íródott Napló I. -II. köteteinek  szerves folytatása, de önállóan is megállja a helyét, hiszen az egyes fejezetek elé írt összefoglalókból, a képaláírásokból követhetően bomlik ki Radnóti Miklóssal való gyönyörű kapcsolata, amely Gyarmati Fannit is haláláig kísérte.