Ha lesz legalább öt jelentkező cég, 2017-ben elindulhat a Budapesti Értéktőzsde kis- és középvállalatoknak szánt új platformja. Nagy Márton, a BÉT elnöke szerint meglesz a minimális létszám, az újítás pedig a jövő blue chipjeit indíthatja útjukra.
Új tőzsdei platformot indít kis- és középvállalatoknak (kkv) a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) – mondta Nagy Márton, a börze elnöke. Az új lehetőség január 1-től technológiailag már megoldható, de csak akkor élesedik, ha lesz öt kkv, amely csatlakozik a nyilvános kereskedési platformhoz (MTF). Mint hangsúlyozta, szerinte jövőre meglesz az induláshoz szükséges minimális számú cég, így ha nem is év elején, de 2017 során elindulhat az újítás.
Nagy Márton MTI Fotó: Illyés Tibor
A nagyobb platformok „előszobájába” olyan cégeket várnak, amelyek fejlődni akarnak, és meg akarják alapozni irányukba a piac bizalmát, de a szabályozott piaci megjelenéssel járó követelményrendszer a jelen fejlettségi fázisukban még nem teljesíthető. A feltételek közé tartozik, hogy az új platformot választó cégek vállalják a nyilvános működést.
Ha elindul a kkv-k speciális igényeit kiszolgáló új piac, akkor még több kis- és középvállalat csatlakozhat. Ezekből kikerülhetnek a jövő blue chipjei is, vagyis a legnagyobb tőzsdei szereplők közé is fölemelkedhetnek. Olyan vállalatok csatlakozhatnak az OTP, a Mol és a Richter mellé, amelyekről a piac az előző években a piac nem is tudott– mondta.
A tervet a BÉT a 2016-2020-as stratégiájának fő irányait ismertető dokumentumban is ismertette.
Nagy Márton arról is beszélt, hogy jelenleg a magyar tőkepiac újraépítése zajlik, ezért új platformokat kell kiépíteni. A cél, hogy a hazai tőkepiac jelentős fejlődésen menjen át elérje például azt a szintet, amelyen a varsói van jelenleg. Míg Magyarországon a lakossági pénzügyi vagyonon belül csak 1,2 százalék a tőzsdei részvények aránya, addig Varsóban vagy a nyugati világban ennek legalább ötszöröse.
A BÉT elnöke hozzátette, hogy a magyar tőzsde nagyon jól teljesített, az elmúlt két évben a világon a legjobban, 80 százalékos hozammal, amiről sokan lemaradtak.
Annak okát, hogy Magyarországon egyelőre nem tőzsdéznek túl sokan, Nagy Márton abban látja, hogy a válság nagyon megtépázta a brókerek iránti bizalmat – maga a foglalkozást jelölő szó is sok esetben pejoratív töltetű. Nagy Márton szerint bár valóban voltak visszaélések, azóta már kigyomlálták a veszélyeztető tényezőket, hogy ne fordulhassanak elő a korábbiakhoz hasonló problémák.
Az alappiac tehát a megfelelő szabályozással és felügyelettel nagyon hatékony, megbízható és nagy lehetőségeket tartalmaz, akár megtakarítások, befektetések tekintetében is – hangsúlyozta a tőzsdeelnök.
