Csehov három nővére valójában hat nő. Egykori önmagukhoz képest a darab végén megjelenő személyiségük, arcuk, lelkük már mást tükröz. Szikora János új darabja Székesfehérváron ezt a változást láttatja Zoób Kati jelmezeiben. Rendhagyó jelmezbemutatón és irodalom órán jártunk.
Zoób Kati divattervező és Szikora János színházi rendező találkozás jó tíz évvel ezelőtt történt, és az antré úgy tűnik nagyon is megpecsételte munkakapcsolatukat. A színházi rendező azóta sokszor hívta Katit, alkosson hőseinek jelmezt, vagy inkább egy új bőrt, amelyben az átlényegülés magától értetődő.
“Ha az ember alkot, többször megtapasztalja az alkotói magány fogalmát – mesélte Zoób Kati saját szalonjának kifutóján állva tegnap, ahogy felkonferálta a rendhagyó jelmezbemutatót. “Ha nincs egy rendező, ha nincs tér, ahova beleálmodhatom a ruhákat, nem tudok dolgozni. De abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy tíz éve találkozhattam Szikora Jánossal, és azóta, habár nem vagyok jelmeztervező, sokszor dolgozhattunk együtt.”
Szikora és Zoób Kati első közös munkája Szolnokon “debütált” az Eltűnt idő nyomában című darabban, majd a Pesti Színház és az Opera következett. Székesfehérváron ez a mostani, Csehov Három nővér előadás már a második munkájuk.
Szikora János rendező és Zoób Kati. (Fotó: hirado.hu)
A kifutón most a szemünk láttára jelenik meg az idő és a mérhető változás. Kati jelmezei ugyanis azt a négy évnyi különbséget kellett, hogy leképezzék, ami a darab eleje és vége között telik el.
“Azt kutattam, kerestem, hogy mi történik velünk, hová tűnik a múltunk, hová lesz a fiatal alak, arc és lélek a meggörbült hátban, a fáradt tekintetben és a ráncokban – mesélte Szikora János. “Kevés olyan irodalmi mű van, amelyben viszonylag kevés idő, itt négy év, elteltével annyira tetten érhető a változás, mint a Három nővérben. Bár látszólag áll az idő és a szereplőkkel Másán kívül, aki a legnagyobb tragédiát éli meg a nővérek közül, nem történik semmi, mégis jól megfogható a változás. Sokszor töpreng el az ember azon, mennyit változott fiatalkori alakjához, személyiségéhez, érzelmeihez képest, de érdemes megfordítani ezt. Vajon mit szólna az akkori énünk a jelenkorihoz? Nos, ezt a változást szerettem volna bemutatni a darabban azzal, hogy megkettőztem a szereplőket, a nővérek hatan vannak, minden nőnek létezik a darab elején levő alakja és a végén szereplő is. Ez persze a jelmeztervezőre is dupla munkát mért és viharos gyorsasággal kellett megalkotnia az új “bőröket.”
A rendező kevés csehovi utasítást tartott be a szereplők megjelenítésében, de azon, hogy a nővérek három színt jelölnek, Irina a fehéret, Mása a feketét, Olga pedig a kéket, nem változtatott.
Így vonul most előttünk először Mása, azaz Szász Júlia fekete selyem ruhában, a maga mozdulatlanságában és zártságában. Katonatiszt lányáról van szó, a ruha felső csipkerészére varrt fegyvertöltények ezt hivatottak tükrözni. Ugyanakkor lépteikor jól látható a fehérneműje, a szoknya rész majd négy évvel később lesz áttetsző – ezt már Tóth Ildikó Másája mutatja. Ahogy Zoób Kati mondja, Ildikó lénye, személyisége annyira ragyog, hogy az ő esetében a ruha csak kiegészítő csupán.
Szász Júlia – Mása alakjában Zoób Katival. (Fotó: hirado.hu)
Irina a következő nővér, ő a legfiatalabb mindössze 18 éves. Számára a divat friss és elegáns – a fehér zsinórokból, csipkéből álló ruha rafinált darab, ha viselője azaz Törőcsik Franciska és Kovács Panka mozdulatlan, úgy zártnak látszik, ha azonban megmozdulnak már rögtön átlátszóvá válik.
Törőcsik Franciska és Zoób Kati. (Fotó: hirado.hu)
Végül Olga jelenik meg, a tanítónő. Az ő jelmezéhez Kati a két arcú anyagot, a taftot használta, amely első ránézésre kék és egyben fekete is. Az átderengő csipkék, a lapos talpú cipő, a katonás vállpánt feszességet tükröz, a nyak rész annyira szorosan záródik, hogy szinte fojt.
Olga, azaz Kiss Diána Magdolna és Zoób Kati. (Fotó: hirado.hu)
Itt lennének még a darab férfi alakjai, elsőnek Andrej Szurcsík Ádám és Börcsök Olivér megszemélyesítésében. A nővérek imádott öccse, a szabadlelkű, művészi hajlamokkal megáldott ifjú, aki roppan büszke arra, hogy ilyen családban élhet. A darab elején jól szabott, elegáns nadrágot, játékos, levél mintájú mellényt visel. Négy év múlva már rosszul szabott, rossz anyagból készült nadrágot kénytelen húzni, és barna bársony zakót.
Börcsök Olivér és Szurcsík Ádám (Fotó: hirado.hu)
A jelmezével leginkább megküzdő Gáspár Sándort Csebutikin szerepében alaposan felöltöztette a jelmeztervező. A fehér kabát alatt zakó, alatta mellény, az alatt begombolt ing és persze az elmaradhatatlan garbó rejtőzik. “Mindez természetszerűleg az előadás nagy része alatt, a szalonban a kályha mellett üldögélő Csebutikinen van” – mesélte mosolyogva Gáspár Sándor. Sághy Tamás, alias Versinyin ezredes pedig hasonlóan Csebutikinhez ugyancsak fehér katonai, kitüntetésekkel teli egyenruhában jelenik meg.
Gáspár Sándor, Sághy Tamás és Zoób Kati (Fotó: hirado.hu)
S hogy ki lenne a hat nővér mellett, a címben szereplő hetedik? Nos, talán sejthető már, hogy az alakokat felöltöztető divat- és jelmeztervező, Zoób Kati a hetedik nő…
A rendhagyó jelmezbemutató végén csak kis időre köszönjünk el a szereplőktől, a székesfehérvári Vörösmarty Színház nemrégiben bemutatott Három nővér című előadását decemberben még két alkalommal 10-én és 15-én, januárban pedig négy alkalommal tűzi műsorára.
