1956. Salgótarjánban szovjet katonák és magyar karhatalmisták tüzet nyitottak a békésen tüntető tömegre. A sortűzben 46 (más források szerint 131) ember meghalt.
1956. december 8-án mintegy négyezren gyűltek össze a salgótarjáni megyetanács és rendőrkapitányság elé, két munkástanácsi vezető – Gál Lajos és Viczián Tamás – szabadonbocsátását követelve. A tömegben az egyik tüntető egy ártalmatlan hanggránátot robbantott föl, erre a megyetanács épületének emeleti ablakaiból és az épület tetejéről mintegy 40 karhatalmista lőtt válogatás nélkül a tömegbe. A fontosabb épületeket őrző szovjet katonák is közbeavatkoztak. A lövöldözésben nem csak a tüntetőket, de iskolás gyerekeket is eltalálták a lövedékek.
A résztvevők egy csoportja gyertyával emlékezik a salgótarjáni sortűz áldozataira 1989. december 8-án, amikor Salgótarján lakossága és a városi tanács kezdeményezésére márványtáblát helyeztek el a Nógrád Megyei Tanács épületén az 1956. december 8-i sortűz áldozatainak emlékére. A résztvevők a megyei tanács épületétől a Tanácsköztársaság térre vonultak, ahol szabadtéri istentiszteleten áldoztak a mártírok emlékének (MTI Fotó: Kulcsár József)
A helyszínen 27-en meghaltak, de az áldozatok száma máig nem biztos, a becslések 46 és 131 között változnak. A forradalom leverése utáni leszámolások legvéresebb sortüze volt.
