Aláírták a béremelésekről és a járulékcsökkentésről szóló megállapodást

Aláírták a béremelésekről és a járulékcsökkentésről szóló megállapodást. A következő két évben havi több tízezer forinttal emelkedhet az alacsonyabb keresetűek fizetése, közben a cégeknek fokozatosan egyre kevesebb járulékot kell fizetniük. Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy nem az IMF kölcsönéből lehet most emelni, hanem azért, mert a magyar emberek milliói megdolgoztak érte. Azt is mondta a miniszterelnök, hogy ma már, aki akar, tud dolgozni, és egyre inkább megéri dolgozni.

A bérmegállapodási egyezmény értelmében 2017-ben évek óta nem látott mértékben, összesen 15 százalékkal nő a minimálbér és 25 százalékkal a garantált bérminimum.

Varga: elmentünk a falig

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az aláírást követően hangsúlyozta: a bértárgyalásokat mindvégig a megállapodásra törekvés jellemezte. „Itt nemcsak kormány részéről mentünk el a falig. Hanem a munkavállalók és a munkaadók oldaláról is. Mindenki a lehetőségei szerint elment addig, ameddig lehetett” – nyilatkozta a nemzetgazdasági miniszter.

A bérek köteleznek

A Munkaadók és Gyáriparosok Országok szövetségének alelnöke szerint a jövő évi bérek mindenkit arra köteleznek, hogy többet adjon és többet teljesítsen.

MTI Fotó: Komka Péter

„Ez jelent egy hatékonyabb államapparátust, robotizálást, jelent számítástechnika alkalmazását mindenhol, tehát ez egy sokkal hatékonyabb Magyarország víziójára épített bérmegállapodást, és ezt a hatékonyabb Magyarországot együtt kell mindannyiunknak, akik ezt aláírtuk és akikkel dolgozunk, megvalósítani” – nyilatkozta Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke.

“A rendszerváltás utolsó lépése a bérmegállapodás”

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a rendszerváltás utolsó lépésének nevezte a bérmegállapodást, mert – mint fogalmazott – most először fordul elő azóta, hogy a nettó minimálbér összege eléri a létminimumot.

„A kormány mind az irányokat, mind a mértékeket, mondhatom azt, hogy a szakszervezetek igényeit is, a 2017-re vonatkozóan legalábbis meghaladta. A két évet, ha vizsgáljuk, 2017-18 összességében az a követelés valósul meg, amit a szakszervezetek régóta szeretnének elérni, hogy a létminimum összege, nettó tartalma érje el és találkozzon a minimálbér nettó tartalmával” – ezt mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.

Orbán: mindenki büszke lehet a megállapodásra

Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta: ahhoz, hogy most a bérekről lehessen beszélni, munkahelyekre, a munkahelyekhez pedig működő gazdaságra volt szükség. Ezért mindenki, aki az elmúlt hat évben dolgozott Magyarországon, büszke lehet a megállapodásra.

„Ezért a béremelési lehetőségért az elmúlt években millió és millió magyar ember dolgozott meg. Munkavállalók, és munkaadók egyaránt. E mögött teljesítmény van. Ez nem egy hozomra, nem egy látomásra épülő megállapodás, hanem a mögöttünk hagyott években elvégzett kemény munkára épülő megállapodás. Megdolgoztunk érte, nem az IMF adta, nem az Európai Unió, nem a jószerencse” – mondta Orbán Viktor, miniszterelnök.

A mostani megállapodás azt jelenti, hogy a jelenlegi 111 ezer helyett jövőre bruttó 128 ezer forintot vihetnek majd haza a minimálbért kereső munkavállalók. Továbbá emelkedik a magasabb végzettségű dolgozóknak járó garantált bérminimum is: nekik 2017-ben a mostani 129 ezer forintnál 25 százalékkal több, vagyis 161 ezer forintot jár majd biztosan. 2018-ban pedig jön az újabb 8, illetve 12 százalékos emelés: a minimálbér így két éven belül 138 ezer forintra, míg a bérminimum180 ezer forintra nőhet. Cserébe a cégeknek a korábban tervezettnél kevesebb járulékot és kisebb társasági adót kell fizetniük.

Az LMP szerint nem lehet sikerről beszélni a minimálbér kapcsán

Hadházy Ákos szerint a minimálbér a 15 százalékos emelés után sem fogja elérni a létminimumot. Az LMP attól tart, hogy az emeléseket a kisvállalkozások fizetik majd meg.

“Akik jól jártak, azok az 500 milliónál forint nyereséggel bíró nemzetközi nagyvállalatok. Ezek a nagyvállalatok valóban jelentős adókedvezményeket fognak kapni. A kisvállalkozók, azok nem fognak adókedvezményeket kapni, ők fogják egy az egyben kifizetni a fizetésemeléseket” – mondta Hadházy Ákos, az LMP társelnöke.

Az MSZP nettó 100 ezer forintos minimálbért javasolt

A szocialisták közleményben azt írták, hogy a kis-és közepes vállalkozások terheinek csökkentésével lehetne emelni a béreket. Közben az élelmiszeráfa-csökkentés kiterjesztését is követelik a szocialisták. Gőgös Zoltán azt mondta: a mostani 27 helyett 5 százalékos áfát kellene bevezetni minden tejtermékre, bizonyos zöldségekre, gyümölcsökre és kenyéripari termékekre, valamint az édesvízi halakra.

„Az a cél, hogy az a fogyasztói kör, akinek alacsony jövedelme van, az hozzáférjen magasabb mennyiségű élelmiszerhez, viszont a gazdagokat ezzel nem segítenénk, hiszen mindenkinek egy gyomra van” – közölte Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese.

A Fidesz úgy reagált, hogy a szocialisták – kormányzásuk alatt – éppen az ellenkezőjét csinálták annak, mint amiről most beszélnek. Azaz folyamatosan emelték az adókat, az élelmiszerek áfáját pedig megduplázták. A Fidesz emlékeztet arra is, hogy az MSZP a jövő évi adótörvények szavazásakor sem támogatta a legfontosabb élelmiszerek áfájának csökkentését, mint ahogy például a kétgyerekesek családi adókedvezményének emelését sem.

Lázár: 1,2 millió embert érint a béremelés

A miniszter arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság stabil helyzete, és a megállapodásban lefektetett több éves intézkedéssorozat lehetővé teszi, hogy akár 40 százalékkal is emelkedjenek a fizetések a következő néhány évben.

“Ezekkel a számokkal a 40 százalékos béremelés a következő hat évben realitássá vált. Tehát a minimálbér ilyen típusú megemelése, és az adócsökkentés együtt eredményezhet egy negyven százalékos béremelést” – nyilatkozta Lázár János.