A fiatal generációk sikerei meghatározzák egy ország jövőjét

Az idén kilencedik alkalommal rendezi meg a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) a Fiatal Vállalkozók Hetét, aminek a fő témája a határokon átívelő magyar-magyar gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint a Magyarország és a közép-európai régió országai közti együttműködések élénkítése.

A Fiatal Vállalkozók Hete keretében a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) rendezett november 17-én tematikus napot, aminek központi témája a fiatal, határon innen és túl élő magyar vállalkozók külpiacra lépésének ösztönzése volt.

Képességet és lehetőséget tud biztosítani az MNKH valamennyi magyar vállalkozó számára. Fontos hivatásunknak tekintjük a kormány által delegált célkitűzések megvalósítását, valamint annak elérését, hogy a globális szereplők is érdekeltek legyenek a magyar gazdaság sikerességében. Ebben azért van különösen nagy szerepe a fiataloknak, mert egyrészt új szemléletre van szükség, az innovációhoz is, valamint ahhoz is, hogy ezek a vállalkozók perspektívát lássanak a külpiacokban. Az exportsikerek eléréséhez az MNKH konkrét piaci információkat, üzleti lehetőségeket kínál, amelyeknek köszönhetően a vállalkozók ki tudják alakítani külpiaci üzletpolitikájukat. Az MNKH abban is támogatja a fiatalokat, hogy nemzetközi kiállításokon helyet biztosít vállalkozásuk számukra, illetve érdekképviseleti irodákkal áll a rendelkezésükre közel 60 országban – mondta a hirado.hu-nak Oláh Zsanett, az MNKH vezérigazgatója.

Ducsai-Oláh Zsanett

A Kereskedőház kiemelt figyelmet szentel a határokon átívelő magyar-magyar gazdasági kapcsolatok erősítésének, ennek érdekében már 20 külképviseleti iroda működik a határon túli területeken és Lengyelországban, a 21. pedig most nyílik. A Kereskedőház szolgáltatásai a határon túli magyar vállalkozások számára  is rendelkezésre állnak – hangsúlyozta Oláh Zsanett.

Az eseményen beszédet mondott Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, aki hangsúlyozta, hogy fontos a gazdaságpolitikai szemléletmód erősödése a nemzetpolitikában.

Szilágyi Péter kifejtette: a Kárpát- medencében az egyik legjelentősebb probléma, hogy gyors ütemben csökken a magyarság lélekszáma, illetve nagyon sokan vándorolnak el. Az államtitkárság arra törekszik, hogy a külhoni magyar közösségek megerősödjenek, és a gazdaságpolitikai szemléletmód is erősödjön a nemzetpolitika területén. Ehhez évről évre nagyobb összeg áll rendelkezésre, míg 2012-ben 12 milliárd forintot fordítottak nemzetpolitikára, addig 2016-ban 27 milliárd forinttal gazdálkodhat az államtitkárság és a Bethlen Gábor Alap.

A gazdaságfejlesztés 2014-ben került a fókuszba. Az első jelentős gazdaságfejlesztési támogatásra más kormányzati szereplőkkel együttműködve 2015-ben 50 milliárd forint értékben a Vajdaságban került sor. Idén áprilisban pedig a Kárpátalján indítottak 32 milliárd forintos gazdaságfejlesztési programot, amiből 12 milliárd vissza nem térítendő támogatás, 20 milliárd forint kedvezményes hitel volt. Jövőre a Muravidéken és Drávaszögön is programot indítanak, és a 2017-es költségvetésben néhány százmilliós összeggel szerepel Erdély is.

Felidézte, hogy 2015. a külhoni magyar szakképzés éve volt, 104 szakképző iskolát támogattak 705 millió forinttal. A fiatal vállalkozók évét 2015 decemberében a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) hirdették meg, 250 millió forint áll rendelkezésre támogatásra és programszervezésre. A MÁÉRT-nek azt javasolják, hogy 2017. a külhoni magyar családok éve legyen.