Boross Péter: új misszióra van szükség a nemzeti emlékezés területen

Kultúrateremtő misszióra van szükség a kegyelet, az emlékezés és a temetkezés területén - hangsúlyozta a volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) által szervezett 15. Országos Kegyelet és Emlékezet Konferencián a Parlament Felsőházi termében csütörtökön.

Hozzáfűzte: a kegyeleti kultúránk formai feltételeit kell megteremteni és megerősíteni ahhoz, hogy a temetés és a megemlékezés ne csupán rendezvény legyen, hanem valódi főhajtás a nemzet nagyjai előtt.

Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete foigazgatója a XV. jubileumi országos kegyelet- és emlékezetkonferencián az Országház felsőházi termében 2016. november 17-én. MTI Fotó: Soós Lajos

Horváthné Rudolf Teréz, a Magyar Pénzverő Zrt. vezérigazgatója előadásában kiemelte: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kibocsátott emlékérmék maradandó és értékes eszközei a nemzeti emlékezetnek.

Minden ilyen érme egyedi kisplasztikai alkotás, példányszámuk limitált, hosszú távú befektetési eszköznek is tekinthetőek, valamint a közfigyelmet a magyar nemzet nagyjaira, történelmének jeles eseményeire felhívó tematikával készülnek. 2014-ben a Nemzeti Örökség Intézetével együttműködésben a nemzeti emlékhelyeket bemutató emlékérme-sorozat is indult, ennek 2017-es darabján a Kossuth tér lesz látható – fűzte hozzá Horváthné Rudolf Teréz.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság (NEB) elnökének a Rákoskeresztúri újköztemető látogatóközpontjával kapcsolatos előadását Horváth Zsolt kabinetfőnök olvasta fel. Az előadás szerint a történészek számára óriási nehézséget jelent, hogy a 300-as, 301-es és 298-as parcellában vegyesen nyugvó politikai kivégzettek, 56-os szabadságharcosok és köztörvényes bűncselekmények miatt elítéltek azonosításához, történetük megismeréséhez kizárólag a kommunista diktatúra szerveinek dokumentációjára hagyatkozhatnak.

Boross Péter volt miniszterelnök, az 1956-os Emlékbizottság állandó tagja (b), Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója az intézet új látogatóközpontja átadásán a Rákoskeresztúri új köztemetőben 2016. november 3-án. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából átadott intézmény nemzeti emlékhely, amely egyebek mellett az ott nyugvó ’56-osok történetét mutatja be. MTI Fotó: Soós Lajos

Ez a forrásanyag gyakran az alapvető humánum elvárásainak sem felel meg, a sokszor kézzel, olvashatatlanul írt feljegyzésekből kiviláglik, hogy a hatóságoknak nem kellett elszámolniuk az emberélettel.

Nem feledkeznek meg az izraelita temetőről sem

A Salgótarjáni utcai zsidó temetőről beszélt előadásában Fejérdy Tamás építész, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja. Mint fogalmazott, a komoly művészeti és történeti értékekkel rendelkező, 1874-ben megnyílt sírkertben a fejlesztést tekintve a legnagyobb kihívás megtalálni a megfelelő egyensúlyt a történelmi atmoszféra megtartása és a fenntarthatóság elérése között.

Ezért a temetőt a világörökség részeként szeretné elfogadtatni a NÖRI. Ehhez először a magyarországi várományosi listára kell felkerülni, majd el kell készíteni a helyszín kezelési terveit, végrehajtani a rehabilitációs és fenntartási programot – mondta el Fejérdy Tamás.

Somogyi Tibor, a NÖRI szolgáltatási igazgatója a nemzet elhunyt nagyjainak befogadására 1849-ben megnyitott Fiumei úti sírkertről beszélt előadásában. Felidézte: a ma 60 hektáros terület, amely május óta a NÖRI gondozásában áll, már 1885-ben dísztemetői státuszt kapott.

Az intézet célja egy olyan közösségi teret létrehozni, amely a magyar nemzet kultúráját, történetét és fejlődését alapvetően befolyásoló személyek munkásságát, valamint több korszak lenyomatát is megismerteti Magyarország polgáraival és az ide látogató külföldi turistákkal – ismertette a NÖRI Fiumei sírkertre vonatkozó fejlesztési koncepcióját Somogyi Tibor.

A hősi sírok a nemzeti történelmi emlékezet szerves részei, nem szabad hagyni, hogy elvesszenek az utókor számára – fogalmazott Kiskós Ferenc, a Vas Megyei Temetkezési Kft. ügyvezető igazgatója. Vas megye hősi temetőiről szólva kiemelte a szombathelyi katonai temetőt, ahol német, szovjet és magyar katonák mellett az 1945. márciusi szombathelyi bombatámadás polgári áldozatai is nyugszanak.

Kitért az ostffyasszonyfai hadifogolytemetőre is, ahol több ezer orosz és román katonát, valamint olaszokat és litvánokat is temettek el. Róluk minden novemberben katonai tiszteletadással emlékeznek meg a helyszínen.