Éjszaka támadnak, ragadoznak - Amy Adams, a szenvtelen lélekgyilkos

Egyáltalán nem biztos, hogy választ kapunk kérdéseinkre Tom Ford divattervező legújabb mozijában.

Az Éjszakai ragadozók műfaja szerint thriller, 16 éven aluliak számára nem ajánlott besorolású alkotás.

És valóban már a kezdő képsorok igazolják, kiskorúaknak semmi helye a nézőtéren (láthatnak ők ennél szörnyűbbet a neten), hiszen a meztelen, idősödő nők végtelenségig elhízott testének látványa premier plánban, akik hájukat dobálva ringatják magukat a zenére, hát minden, csak nem Disney mese. Erős felütés, erős képek, az ember összébb húzza magát a székben, és hol vagyunk még az igazi történettől…

Amy Adams - Éjszakai ragadozók. Fotó: UIP

Amy Adams – Éjszakai ragadozók. Fotó: UIP

Egy kiállítás megnyitóján járunk, ahol feltűnik a vakítóan zöld szemű Susan Morrow (Amy Adams), Los Angeles-i műkereskedő, aki újabb fantasztikus sikert könyvelhet el magának. Leszámítva azt, hogy életének legfontosabb szereplője, a férje, még csak percekre sem ugrik be gratulálni, és azt, hogy éjjel még a közös ágyukban sem teszi tiszteletét. Merthogy az elképesztően gazdag Susan élete valahol mégiscsak megbicsaklott, amit persze ő már sejt, gyanít, de még nem kapott bizonyosságot.

 

Susan figyelmét azonban egyszercsak egész más történet köti le: egykori férjétől kap csomagot, megjelenés előtt álló könyve kéziratát – Susannak dedikálva. A nő éjszaka kezdi olvasni a könyvet, a vérfagyasztó krimit. Innen kezdve pedig mi, nézőnk egyszerre három filmet is nézhetünk: Susan jelenét, az éltre kelt regényt és Susan, valamint exférje történetét. Ha tetszik, három az egyben sztoriról van szó: izgulhatunk a krimi szálon, aztán egy vágással akár együtt érezhetünk Susannal (már amennyiben) és egy újabb vágással szoríthatunk az idealista, fiatal írójelöltért, az exférjért. Borzasztóan nagy kár sajnos, hogy valójában, tiszta szívvel egyiket sem tehetjük meg – ez pedig nem a mi hibánk.

Valami olyasmit kapunk Tom Ford második filmjében ( az elsőt az Egyedülálló férfi címen 2009-ben láthattuk Colin Firth-szel), amit a sportban magas labdának hívnak és amit Tom Ford ebben a moziban mégsem tud leütni. Anélkül, hogy spoilereznénk (mert azért lebeszélni senkit nem szeretnénk erről a filmről), azért azt meg kell említeni, hogy az Éjszakai ragadozók valójában feszültséget gerjeszt folyamatosan 117 percig, amely alapján joggal várnánk, hogy egy döbbenetesen megcsavart történet kerekedik ki végül, iszonyatos tettekkel.

Persze a thriller kötelező elemei meglesznek, de az a fajta ijedelem, ami a fotelba szorítja az embert, amitől hirtelen lélegezni is elfelejt, nos, az sajnos elmarad. Korrekt marad a történet, semmi több. Aki komoly thrillert vár, csalódni fog, aki lélektani krimit a trailerek alapján, úgy szintén. Valójában mindent megkapunk, de ez a minden talán a retinánkon hagy nyomot, nem ott, ahol kellene.

Végül a szereplők: Jake Gyllenhaal talán kicsit többet is hoz sírásban, átlényegülésben annál, mint kellene, Amy Adams roppant szenvtelen zöld szemű lélekgyilkos, az igazi színt azonban mégsem ők, hanem a texasi nyomozót alakító Michael Shannon és a gyilkos szerepében fürdő Aaron Taylor-Johnson hozza majd. Miattuk érdemes megnézni ezt a filmet. Azt pedig, hogy ki számít éjszakai ragadozónak majd mindenki döntse el maga, mert gyilkosból azért akad itt egy pár…

 

Éjszakai ragadozók (Nocturnal animals)
Gyártó: Universal, 2016
Rendezte: Tom Ford
Forgalmazza: UIP-Duna film