A lengyel-magyar szolidaritás éve az idei, a közmédia pénteken közvetített több műsort az együttélésünkről, a kölcsönös jó viszony ápolásáról. Az Országgyűlés elnöke, Kövér László a régi barátság első emlékeit idézte fel a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
A Kádár-rendszerben a magyarok Lengyelországba jártak szabad levegőt szívni. Nagyon sok ember életében meghatározók voltak azok az élmények. A történelmi párhuzamokon túl ezek az érzelmi alapok jelentik ma a lengyel-magyar barátságot.
Przemysl, 2016. szeptember 10. Kövér László, az Országgyűlés elnöke (b2) és Marek Kuchcinski, a lengyel szejm (alsóház) elnöke felavatja a magyar huszár és a lengyel ulánus szobrát a délkelet-lengyelországi Przemyslben 2016. szeptember 10-én. (MTI/PAP/Darek Delmanowicz)
Kövér László a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában elmondta: 1979-ben járt először Lengyelországban két egykori katonatársával. Akkor, turistaként nem érzékelték, hogy valami forrong az országban, hogy egy év múlva jön egy Szolidaritás nevű mozgalom, amely az 1956-os forradalomhoz hasonlóan rengeti meg a szovjet rendszert.
Amikor 1980-81 után már egyetemistaként, illetve fiatal diplomásként több alkalommal újra elutazott Lengyelországba, már látható volt az az elementáris erő, amely a katonai szükségállapot ellenére a lengyel társadalomban feszült. Ott érezte meg először, hogy a kommunista rendszernek meg vannak számlálva a napjai. Erre a folyamatra az 1987-es pápalátogatás tette fel a koronát. Többek között Fellegi Tamással, Áder Jánossal és Orbán Viktorral járták be Lengyelországot azon az útvonalon, ahol II. János Pál pápa adott misét, idézte fel a házelnök.
Tavaly Marek Kuchcinski lengyel alsóház elnöke javasolta, hogy az idei év legyen a lengyel-magyar szolidaritás éve. Kövér László elmondta: minden olyan kezdeményezést, amely a lengyel-magyar barátság erősítésére, a közvélemény számára történő bemutatására irányul, örömmel fogad. Nagyon sok közös rendezvény volt ebben az évben – megemlékezések, kulturális, politikai és ünnepi programok.
A házelnök hozzátette: a magyar-lengyel viszony jó példa arra, hogy lehet más szemüvegen keresztül nézni egy másik népet, és arra koncentrálni, hogy milyen közös problémák vannak, amelyek csak együttes erővel oldhatók meg. A lengyel-magyar viszony jó példa lehet különösen Kelet- és Közép-Európa számára, hiszen ma is vannak konfliktusok, vitás kérdések a térség országai között. Hozzátette, a közelmúlt történelmére visszatekintve emlékezni kell arra, hogy Magyarország nem mindenkivel van olyan jó viszonyban, mint ami a lengyel-magyar barátságot jellemzi, és a lengyeleknek is vannak konfliktusai.
“Színes etnikai térkép az, amit országhatárok szabdalnak a Baltikumtól a Balkánig, és a megértéshez, a kölcsönös tisztelethez, a méltóság kölcsönös elismeréséhez hosszú út vezet” – fogalmazott a lengyel-magyar barátság éve kapcsán a házelnök.
Kövér László hangsúlyozta: a lengyelekkel most megint egy oldalon, egy szövetségi rendszerben van Magyarország, csak most a szövetségeseinkkel vannak problémáink például a migránsválság kapcsán. Magyarországot és Lengyelországot ez a kihívás is összeköti.
Az Országgyűlés elnöke úgy látja, hogy a visegrádi országokat (V4) összeköti egy alapvető érték- és érdekazonosság. Mint mondta, vannak olyan összekötő elemek a jelenben, amelyek arra inspirálják mind a négy ország kormányát, hogy próbáljanak meg pragmatikus együttműködésben a közös érdekekért fellépni, mert “mindannyian megértettük, hogy az Európai Unió (…) az érdekharcoknak a színtere”. “Ha itt összefogunk, akkor olyan súlyt képezhetünk együtt”, amit már számításba kell venni a régebbi nyugat-európai tagállamoknak is – mutatott rá Kövér László.
A V4-ek együttműködéséről szólva azt mondta, “igazán akkor leszünk erősek és függetlenek, ha egymással olyan tartós és szoros kapcsolatra lépünk, amelynek lehetőségét kihasználva össze tudjuk adni azt az erőt, amit ez a négy ország jelent”.
A lengyel-magyar viszony még a V4-eken belül is különleges, de ennek nem szabad, hogy jelentősége legyen – értékelte Kövér László, hozzátéve: a V4-ek története nem egyenletes, egyirányú fejlődés, hanem “hullámvölgyek által tarkított elmúlt negyedszázad volt”.
Ugyanakkor – mondta a politikus – most már legalább azt elérték, hogy félre tudják tenni azokat a kérdéseket, amelyekben “bizonyosan nem tudnak közös nevezőre kerülni”, és előtérbe tudják állítani azokat, amelyekben közösek az érdekek.
