Adószakértő: a kormány gyenge volt

Angyal Józsefet nagyon meglepte a máskor igen határozott kormány viselkedése, szerinte nem a VOSZ-szal kell "tárgyalgatni", hanem törvénybe foglaltan kikényszeríteni a versenyszférában a béremeléseket.

Elindultak a béremelésekről szóló tárgyalások. A kormány azt javasolja, hogy jövőre 15 százalékkal emelkedjék a minimálbér, és negyedével növekedjen a fizetése azoknak a képzettebb dolgozóknak, akik eddig a garantált bérminimumot kapták. 2018-ban jöhetne egy újabb lépés, így két év múlva már 138 ezer forint lenne a minimálbér. Cserébe több lépcsőben, jelentős járulékcsökkentést kapnának a cégek.

Derült égből villámcsapás

A kormány mostani bejelentése az előzetes hírekhez és várakozásokhoz képest derült égből villámcsapás – jelentette ki Angyal József okleveles adószakértő az M1 aktuális csatorna műsorában. A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által ismertetett terveket a szakértő ambiciózus és megvalósítható céloknak nevezte, mely szerint versenyképes bérekre van szükség az elvándorlás megakadályozása érdekében, egyértelműen béremelés és járulékcsökkentés volt a cél, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára azonban “szétverte” a körvonalazódó megoldást, ragaszkodva ahhoz, hogy a munkaadók megkapják a járulékcsökkentést, a béremeléstől azonban mereven elzárkózott.

A VOSZ szétverte

Angyal József szerint ugyanakkor a munkaadóknak ma nem az a legfőbb problémájuk, hogy magasak a munkáltatói terhek, hanem, hogy nem találnak megfelelő, képzett munkaerőt. Ha megemelik a segédmunkás bérét, attól nem lesz hatékonyabb a termelés, sőt további bérfeszültséget fog eredményezni, a képzett munkaerő, a szakmunkások pedig továbbra sem fognak itthon maradni – magyarázta a szakértő. Hozzátette azt is, ha 10 százalékkal csökken a munkáltatói járulék, és 10 százalékkal emelik a béreket, az a munkáltatói terheken nem változtatott volna, így még érthetetlenebb a VOSZ merev álláspontja.

Kényszerhelyzet

Az adószakértő szerint a kormány egyszerűen kényszerhelyzetbe került, a minimálbér-emelést ugyanis a munkaadók kénytelenek lesznek végrehajtani, ám ez nem oldja meg a problémát. Ez ugyanis nem nem béremelés, hanem egy “rendes” minimálbér-tárgyalás volt, az emelésnek ráadásul számos költségvetési vonzata van: hatással van például a különböző juttatásokra – például a gyedre (a minimálbér kétszeresének 70 százaléka) –, amelyek emelkedni fognak, ez pedig komoly költségvetési kiadásokkal jár. Mindez azonban csak részmegoldás, ami semmilyen eredményt nem hoz, a 4 százalékos járulékcsökkentés pedig csak bonyodalmakat fog okozni, jóval több adminisztrációval jár majd, tette hozzá az adószakértő, aki szerint nem az érdekegyeztetéseket kellene erőltetni, mert azok láthatóan nem működnek, hanem az okleveles adószakértőket kellene bevonni a részletek kidolgozásába, mivel adószakmai kérdésről van szó.

A kormány gyenge volt

Angyalt nagyon meglepte a máskor határozott kormány gyengesége ebben az ügyben, szerinte “tárgyalgatások” nélkül, törvénybe foglaltan kellene kikényszerítenie a versenyszférában a béremeléseket. Beszélt arról is, hogy az Orbán Viktor sürgette társaságiadó- és főleg szja-csökkentés legnagyobb akadálya szerinte a negatív adóként működő családi járulékkedvezmény. A szakember úgy vélte, a jelenlegi szociális hozzájárulási adókedvezmények nem jó helyre mennek: nem a tartósan álláskeresőseket, a szakképzetlen munkaerőt, az 55 év fölöttieket kellene ugyanis támogatni, mert nem rájuk van szüksége a munkáltatóknak, hanem a 25-55 éveseket, hogy itthon maradjanak, és fellendítsék a gazdaságot.