Évszázadokig, ezredekig, de akár az idők végéig is kitart a jeruzsálemi Szent Sír új burkolata. Jézus feltételezett temetkezési helyét a fölé emelt szentély renoválása alkalmából tárták fel.
Nagyszabású restaurálási munkák folynak a jeruzsálemi Szent Sír-templomban, ahol a kereszténység legszentebb helye, Jézus Krisztus vélt temetkezési helye található. A sírt írásos emlékek szerint legalább 1555 óta nem nyitották fel.
A munka a templom kupolás szárnyában, a Rotundában álló kis szentélyre összpontosul, melyet közvetlenül a Szent Sír fölé emeltek. A 19. századi épületet több földrengés reszkette meg, és a látogatók tömege, a szüntelenül égő gyertyák is gyengítik.
A felújítás alkalmával nagyjából 60 órára kinyitott sírt már vissza is fedték, de a régészek és egyházi felügyelők szerint amit benne láttak, nem kérdőjelezi meg a hely hitelességét.
A mészkősziklába vájt eredeti sírt a 16. században márványlapokkal fedték le, azóta csak a korabeli leírások alapján tudták, hogy mi van a burkolat alatt.
Felújítják Jeruzsálemben a Jézus sírhelye fölé emelt szentélyt. (Fotó: MTI/EPA/Atef Safadi)
A görög tudósok vezette kutatócsoport a súlyos márványlap alatt meglepően vastag töltőréteget, az alatt pedig egy egyenlő szárú görög kereszttel díszített kőlapot talált, amit feltehetően a keresztes lovagok helyezhettek el a 12. században, a Szent Sír-templom építésekor.
A kőlap a tényleges sziklasírt fedte, ami ma élő ember még nem látott. A szakemberek szerint annyit biztosan állíthatunk, hogy a szentélyt csakugyan egy hagyományos zsidó sírkamrára építették, de ez természetesen nem bizonyítja, hogy Jézus feküdt benne.
Mivel a keresztre feszítés helyszínét, a Golgotát is lefedő Szent Sír-templom alatt tucatnyi hasonló sír található, a mészkő felszínt különféle berendezésekkel fényképezték, pásztázták, hogy az utólagos elemzésekből kiderülhessen, van-e rajta valamilyen Jézusra utaló véset vagy felirat.
A felújításról dokumentumfilmet készítő National Geographic a Szent Sír szakértőjét Martin Biddle-t kérdezte meg, aki elmondta: évekig, évtizedekig is eltarthat a most nyert adatok feldolgozása.
A szentély helyét Euszébiosz (kb. Kr. u. 260–340), Caesarea püspöke jelölte ki, aki igaz nem írta le, hogy minek alapján hozta meg döntését, de biztosan nem véletlenszerűen választott – hangsúlyozta a szakértő.
A helyszínen már a második században szentély állt, igaz ezt Hadrianus császár emelte Aphrodité tiszteletére, éppen azért, hogy Jézus sírját elfedje.
A restaurálási munkálatok május végén kezdődtek meg, miután történelmi egyezség született a görög ortodoxok, az örmény egyház, és a római katolikus ferences rend között a helyreállításról, amelyet a görög kormány és magánadományok, köztük Jordánia királya is pénzzel támogatott.
A márványszentélyt legutóbb 1947-ben erősítették meg kívülről vasgerendákkal, mert több kisebb földrengés nyomán már akkor olyan rossz állapotban volt, hogy összedőlésétől tartottak, de a belsejében akkor nem végeztek felújítást.
A szentély mostanára annyira veszélyessé vált, hogy másfél évvel ezelőtt a rendőrség néhány órára lezárta a zarándokok elől, ami hatalmas felháborodást okozott a keresztény egyházak körében, mert a rendőrség előzetes értesítés és tanácskozás nélkül döntött a szerinte látogathatatlanná vált építmény lezárása mellett. Azonban ez az esemény fél évvel ezelőtt létrehozta az összefogást a felújításról a különböző keresztény egyházak között.
A restaurálás során felújítanak minden vascsövet, titánrudakat helyeznek a kövekbe és különleges anyagokat fecskendeznek a sziklába megerősítése érdekében. A szentély egyes részeit elszállítják, majd felújítva építik vissza.
A Jeruzsálemben tartózkodó Lupták György evangélikus esperes az M1 aktuális csatorna vasárnapi műsorában elmondta: a sír a felújítás alatt is látogatható. Az ígéretek szerint a jövő évre befejeződnek a restaurálási munkálatok.
