Friss eredmények arról árulkodnak, hogy a bolíviai gleccserek 1984 és 2014 között 43 százalékkal zsugorodtak, a folyamat valószínűleg folytatódik, ha a régióban tovább emelkedik a hőmérséklet.
A The Cryosphere folyóiratban közzétett tanulmány vezető szerzője, Simon Cook kifejtette, ezen felül a gleccserek visszahúzódása következtében tavak maradnak hátra, amelyek a természetes gátakat áttörve elmoshatják az alant fekvő emberi településeket és infrastruktúrát.
A zsugorodó jégfolyamok a régió vízellátását is veszélyeztetik. A gleccserek olvadékvize fontos forrása az öntözésnek, ivóvíznek és vízenergiának, mind a hegyi falvakban, mind a La Pazhoz és El Altóhoz hasonló nagyvárosokban.
Az év folyamán a két város 2,3 millió lakosa vízellátásának 15 százalékát biztosítják a gleccserek, a mennyiség a száraz időszakban ennek duplája. A gleccserek zsugorodása magával vonja, hogy kevesebb víz érhető el a folyók és tavak felöltésére is.
Az új kutatás egyike az elsőknek, amelyek a bolíviai gleccserek nagyarányú változását követik figyelemmel, hogy alaposabban feltérképezzék, zsugorodásuk miként befolyásolhatja az emberi közösségeket.
A Huayna Potosi-gleccser a bolíviai felföldön, 30 kilométerre La Paztól, 2009-ben. (Fotó: Reuters/Monica Machicao)
A Landsat, az Amerikai Földmérő Hivatal, illetve a NASA Föld-megfigyelési programjaiból kinyert műholdas felvételek révén vizsgálták meg a jégfolyamok borította terület 1986 és 2014 között bekövetkezett változását.
Kiderült, hogy a bolíviai Andok gleccserekkel borított része az 1986-os 530 négyzetkilométerről 2014-re 300 négyzetkilométerre csökkent, ami 43 százalékos zsugorodás.
A gleccserek zsugorodásuk folyamán tavakat hagynak hátra, ezeket általában az alant lévő kőzet vagy a gleccsertörmelék alkotta gát övezi.
A lavinák, kőomlások vagy földrengések révén a víz túlléphet a gátakon, vagy azok maguk sérülhetnek, ami katasztrofális áradásokat okozhat. A csapat eredményei szerint a gleccsertavak száma és mérete is jelentősen megnövekedett a vizsgált időszakban.
2014-es, a gleccsertavakról készült megfigyeléseik révén megkeresték azokat a víztömegeket, ahol ilyesmire sor kerülhet: 25 gleccsertavat azonosítottak a bolíviai Andokban potenciálisan veszélyesként.
Számaik szerint ha csak a legkisebb teljesen kiürülne, az ár csúcsvízhozama másodpercenként 600 köbméter lenne. A legnagyobbnál ez az érték meghaladná a 125 ezer köbmétert másodpercenként (egy olimpiai uszoda térfogatának mintegy ötvenszerese).
A Mururata-hegyet koronázó gleccser, 5686 méteres magasságban, 2009-ben. (Fotó: Reuters/Rickey Rogers)
Katasztrofális áradások már korábban is bekövetkeztek a régióban. Dirk Hoffmann, a vizsgálat társszerzője nemrégiben dokumentált egy 2009-es áradást az Apolobamba-régióban, amely elpusztította a háziállatokat és a terményeket, emellett elmosott egy utat, minek folytán egy falut hónapokra elzárt a külvilágtól.
A kutatók szerint mivel ezek a közösségek igen félreeső helyeken laknak, a hatóságok nemzeti szinten sokszor nincsenek is tisztában azokkal az új veszélyekkel, amelyek a hegyi közösségeket érintik. Cook hozzátette, éppen az elszigeteltség miatt lehetnek az ilyen esetek alulreprezentáltak a szakirodalomban is.
Következtetéseik szerint a gleccserekkel borított terület becsült nagysága az évszázad végére jelentősen beszűkülhet, az 1986-os érték tizedére, ami még nagyobb nyomás alá helyezné a közösségeket.
