Az adótitok szabályának egyértelművé tétele a parlamentnek hétfőn benyújtott törvényjavaslat célja, az adózás rendjéről szóló 2003. évi törvényt módosító javaslat elfogadásával egyértelműbb és egységesebb lesz az adótitok kezelése - mondta Izer Norbert, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek.
Kifejtette: az adótitok fogalma gyakorlatilag 1991. január 1-je óta változatlan, minden az adózást érintő tény, adat, körülmény adótitoknak minősül. Ezért már csaknem negyed évszázada adótitok önmagában az a tény, hogy egy vállalkozás vagy akár magánszemély adókedvezményt vesz igénybe, vagy az adójából, illetve az adóalapjából támogatást ad – összegezte az eddigi szabályozási gyakorlatot az NGM helyettes államtitkára.
Rámutatott: az adókedvezmények és a támogatások kapcsán nem volt egységes a jogértelmezés, mivel azok egy része adótitok, egy másik – az előző körrel részben átfedésben lévő – része viszont nyilvánosan elérhető adat volt. Ezt a bizonytalanságot oldja fel az új szabályozás.
A támogatásokra vonatkozó egyes adatok kapcsán – figyelembe véve, hogy ezek az adatok az adózók magán- és üzleti tevékenységébe is tartoznak – tisztázni kellett az adótitok fogalmán keresztüli védettség mibenlétét, mértékét, továbbá az átláthatóság biztosítása érdekében a támogatások kapcsán megismerhető adatok körét – ismertette a helyettes államtitkár.
Izer Norbert elmondta: az adóévben igénybe vett adókedvezmény, jóváírás mértéke jelenleg is nyilvánosan elérhető, bárki által megismerhető adat, ezért ezeket az adatokat felesleges adótitokként kezelni.
Tájékoztatása szerint az átláthatóság biztosítása érdekében a kapott támogatások összege nem tekinthető az üzleti vagy magánszférába tartozó adatnak, így a javaslat biztosítja ennek megismerhetőségét. Az állami vagyon kezelésére, nyilvánosságára vonatkozó szigorúbb elvárásoknak megfelelően nem minősül adótitoknak a nemzeti, illetve állami vagyont kezelő, azzal gazdálkodó támogatók esetében a támogatás adóévben összesített mértéke és az igénybe vett kedvezmény összesített nagysága – mondta az NGM helyettes államtitkára.
Éles vita a törvényalkotási bizottságban a módosításról
Az adózás rendjéről szóló törvény módosításának tartalmával és a változtatás gyors megtárgyalásával sem értettek egyet az ellenzéki képviselők az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának hétfő esti ülésén, ahol a kormány ugyancsak hétfőn beterjesztett és kivételes eljárásban tárgyalt javaslatát vitatták meg.
A hétfőn beterjesztett változtatásokról, amelyeket kivételes eljárásban tárgyalnak a képviselők, így arról már kedden szavaznak, Tállai András, a nemzetgazdasági tárca adóügyekért is felelős államtitkára azt mondta: a javaslat az adótitok értelmezését tartalmazza, egyértelműsítve, hogy az adókedvezmény felhasználása is az adótitok körébe tartozik. Azt mondta: ezt a szabályok eddig is tartalmazták, hiszen azok a dokumentumok, bevallások, amelyek egy társaság adóbefizetését tartalmazzák, szintén adótitkot képeznek.
Több ellenzéki képviselő, köztük Burány Sándor (MSZP) ugyanakkor úgy látta: semmi nem indokolja a kivételes eljárást, az államháztartás ugyanis nincs veszélyben. Rámutatott arra is: mintegy 800 milliárd forintnyi forrás nyújtását, felhasználását kívánják titkosítani. Kijelentette: a társasági adókedvezmény (TAO) egy átengedett feladatfinanszírozás, vagyis közpénz, de annak gyanúját is felvetette, hogy egyes vállalkozók kormánypárti politikusok számára kedves focicsapatokat támogatnak, esetleg “barterben”.
Répássy Róbert (Fidesz) vitába szállt azzal, hogy a TAO-kedvezmény közpénz lenne, mert – mint mondta – az az adózó jövedelme, amit nem von el az állam. A számos adókedvezmény egyike sem közpénz – szögezte le.
Szilágyi György (Jobbik) azt a kérdést tette fel: a jövőben még mi válhat az adótitok részévé.
Varga László (MSZP) a Felcsút labdarúgócsapatának nyújtott jelentős támogatásra mutatott rá, hozzátéve: sportszakmai körökben irányítottnak ítélik a TAO-támogatásokat, ezért nem tartotta indokoltnak a nyilvánosság kizárását.
Tállai András kijelentette: az egyházaknak vagy más szervezeteknek nyújtott 1 százalékos adófelajánlás titkosságának indokát sem kérdőjelezi meg senki.
