Rákkeltő anyagot tiltanak ki a játszóterek környékéről

Glifozát – így hívják azt a szuper erős amerikai gyomirtót, amely ellenzői szerint nem csak a gazra lehet káros, hanem rákkeltő hatása is van. A szer használata ezért erősen vitatott, zöldek és a vegyi üzemek harcolnak egymással, a tét az – Magyarországon is –, hogy kivonják-e a glifozát hatóanyagú totális gyomirtó szereket a forgalomból.

Nem is olyan káros, mondja a növényorvos

Zsigó György, a Magyar Növényvédő Mérnöki És Növényorvosi Kamara budapesti szervezetének elnöke szerint a jelenlegi vizsgálati eredmények azt mutatják, a glifozát mégsem annyira rákkeltő, mint azt a bírálói állítják. A hivatalos szervezetek álláspontja azonban továbbra is az, hogy a glifozátok káros hatása csekély az emberi egészségre.

Zsigó György szerint bár a kritikusok arra hivatkoznak, hogy az anyag Nyugat-Európában sok esetben már az emberi vizeletben is kimutatható, ez azt is jelenti, hogy a glifozát nagyon jól kiürül a szervezetből. Hozzátette, igaz, hogy a természetes vizekben is megtalálható az anyag, ám az ivóvíz előállítása során, a tisztításnál ki tudják szűrni.

Arra is rájöttek a kutatók, hogy az esetleges egészségügyi problémát nem a glifozát, hanem a gyomirtók egy segédanyaga, a növényvédő szereket formázó faggyúamin (tallow-amine) okozza. Ezt az anyagot valóban rákkeltőnek ítélték, és a Magyarországon forgalomban lévő 53 készítmény felét ki is vonják majd a forgalomból. Valószínű, hogy a kórházak és játszóterek környékén már októberben teljesen betiltják a glifozát használatát – mondta a szakember.

A nagy kérdés

Zsigó György szerint a legnagyobb kérdés az úgynevezett deszikkálás módszerének alkalmazása, mely során a kultúrnövény leszárítják, fonnyasztják, hogy könnyebb legyen a betakarításuk. A glifozát ugyanis valószínű, hogy nem a gyomirtáskor, vagyis a gaz korai irtásával kerül be az élelmiszerláncba, hanem a kultúrnövények leszárításakor. Egyelőre nem tudni, hogy ennél a munkafázisnál betiltják-e majd a glifozát használatát, vagy továbbra is maradhat deszikkáló szerként.

A szakember szerint a kereskedők aggódnak, mert sokan bespájzoltak a fagyúamin segédanyagokkal gyártott glifozátokból, és ha hirtelen betiltják ezeket, vagy csak féléves türelmi időt kapnak, akkor a készleteik raktáron maradnak. Tehát mindenki várja a választ – tette hozzá.

A legfontosabb növényvédő szerré vált

Zsigó György elmondta, olyan vegyületről van szó, amely a növény zöld lombján keresztül felszívódik, ha azonban a talajra hullik, akkor inaktiválódik, elveszti a hatását. Totális gyomirtóként, perzselő szerként használják például az aranka nevű gaz irtásánál. A méreg a talajban ugyan nem raktározódik, de nyár végén a tarack gyom gyöktörzse felé haladó tápanyagáramlással lejuthat a növény osztódó gyökércsúcsába, így ezt a gazt is ki tudja irtani. Magyarországon is főleg erre, a búzatáblák tarackmentesítésére kezdték el használni a hetvenes évektől – mondta.

Mint Zsigó György elmondta, a glifozát gyomirtó hatására a hetvenes években jöttek rá, és a legnagyobb mennyiségben eladott, legfontosabb növényvédő szerré vált a földön – Magyarországon is. Különösen felfutott a használata azzal, hogy a világban olyan génmódosított növényfajtákat állítottak elő – új kukoricát, szóját, napraforgót, búzát, gyapotot –, amelyek tűrik a glifozátot. Ez azt jelenti, hogy most már egységesen lepermetezhetők a kultúrnövények táblái, ott csak a gazok pusztulnak el.

Erősebbek lettek a gyomok, új méreg kell

A növényorvos azonban felhívta a figyelmet, hogy jó ideje megjelentek a glifozátot tűrő gyomnövények is, még a hetvenes években találták meg az elsőt, egy perjefélét, amely rezisztenssé vált, ma pedig már húsz fölött jár az ellenálló fajok száma. Közéjük tartozik például a disznóparéj is – az Egyesült Államokban most ez a gyom borzolja leginkább a növénytermesztők kedélyeit. Jelentős gyomról van szó, ami azt jelenti, hogy a földek glifozátozása után újabb gyomirtót is ki kell szórni – tette hozzá.