A klímaváltozás és népvándorlás közötti összefüggésről beszélt az M1-nek adott exkluzív interjúban Áder János. A köztársasági elnök szerint a migráció átfogó probléma. A kampánynak vége van, de a probléma velünk marad, nemcsak most, hanem a következő években és évtizedekben is – fogalmazott az államfő.
Áder János három adatot ismertetett az M1-nek adott interjúban. Elsőként az ENSZ menekültügyi hivatalának 2015-ös jelentését, amely szerint tavaly 65 millió ember volt úton a világban, egyrészt a háborúk miatt, másrészt az aszályok vagy vízhiány miatt.
Egy másik adat szerint, amennyiben a termőföldek minőségének romlása ilyen ütemben folytatódik, akkor tíz éven belül további 50 millió ember fogja elhagyni otthonát.
A köztársasági elnök által ismertetett harmadik adat szerint, 500 millió ember él olyan területen, ahol kétszer annyi vizet fogyasztanak nap mint nap, mint amennyit a természet pótolni tud.
„Ez a probléma minket is érint, mert ezek az emberek, érthető okokból el fognak vándorolni. Ez érinteni fogja Európát, és érinteni fogja Magyarországot is a következő évtizedekben” – emelte ki a köztársasági elnök.
Áder János emlékeztetett arra, hogy a népvándorlással kapcsolatban az emberekben dilemma van, míg egyik oldalon a szolidaritás áll, addig a másik oldalon a biztonság és szuverenitás.
„Jogos igény, hogy biztonságban szeretnénk élni, de ez nem zárja ki azt, hogy ne lehetnénk szolidárisak a bajbajutott embertársainkkal” – emelte ki a köztársasági elnök.
Cselekvő véleménykifejezésre biztat Áder János
A köztársasági elnök arra biztatja honfitársait, hogy véleményüket, bármi legyen is, cselekvő módon fejezzék ki a vasárnapi referendumon. Áder János úgy fogalmazott: számára a vasárnapi népszavazás egyrészt szuverenitás-kérdést jelent; a feltett kérdés arról szól, hogy a modern kori népvándorláshoz kötődő egyik fontos ügyben “magunk akarunk-e dönteni, vagy a döntés jogát ruházzuk másra”. A második a demokráciát érintő kérdés. Bibó István híres gondolatát, amely szerint “demokratának lenni (…) annyit tesz, mint nem félni” folytatva úgy fogalmazott: “nem félni mások véleményét megismerni”, megkérdezni. A harmadik pedig alkotmányossági szempont, a népszavazáshoz való jog az egyik legfontosabb alkotmányos jog – fűzte hozzá.
Áder János. MTI Fotó: Varga György
Az államfő emlékeztetett arra, hogy ez lesz a hetedik népszavazás, amelyen a magyar választópolgárok közvetlenül nyilváníthatnak véleményt valamilyen ügyről, és az elmúlt huszonhét évben több “saját jövőnket és közösségi jövőnket is érintő” fontos kérdésben döntöttek az emberek, például 1989-ben az alapvető alkotmányos kérdésekről, vagy a NATO-, illetve EU-csatlakozásról.
“Egy köztársasági elnök nem biztathatja másra honfitársait, mint hogy véleményüket, bármi legyen is az, cselekvő módon fejezzék ki” – összegzett Áder János.
“Globális ügyről van szó”
Arra a felvetésre, hogy a népszavazás bizonyos vélemények szerint politikai és nem nemzeti ügy, az államfő úgy reagált: “globális ügyről van szó”, amely túlmutat ezen a kérdésen. “Ha nem ebben a dimenzióban gondolkodunk a problémáról, mindig csak rossz válaszokat fogunk rá adni” – fogalmazott.
Hangsúlyozta az interjúban azt is, az Európai Unió szembesült a modern kori népvándorlás dilemmájával, amely úgy írható le, mint a szolidaritás és az állami szuverenitás, a biztonság közötti választás. Hozzáfűzte: jogos a biztonság iránti igény, de ez nem zárja ki a szolidaritást a bajbajutottakkal.
Az európai politikai gondolkodást kell megváltoztatni, hiszen az emberiség “a legnagyobb kihívással néz szembe az emberi faj megjelenése óta”. A 21. század kihívásaira, mint amilyen a vízválság vagy a modern kori népvándorlás, nem 20. századi válaszokat kell adni – fogalmazott.
Áder János aláhúzta: ezeket a problémákat nemcsak egy ország nem tudja egyedül megoldani, hanem az Európai Unió sem, ehhez sokkal szélesebb nemzetközi együttműködésre lesz szükség.