Üstökösbe csapódik a Rosetta

Már csak egy hét, és az Európai Űrügynökség űrszondájának küldetése véget ér: arra az üstökösre zuhan rá, amelyről több mint két éven át folyamatosan készített felvételeket, és adatokat küldött irányítóközpontjának. A szeptember 30-i drámai finálé, vagyis az irányított becsapódás a tudósok szerint számos értékes információt juttathat el még a Földre.

A Rosetta űrszonda már több mint két éve vizsgálja a 67P Csurjumov/Geraszimenko üstököst. Több mint 6 milliárd kilométert tud már maga mögött, az általa gyűjtött adatok pedig abban segítenek, hogy a tudósok jobban megértsék, hogyan alakult ki a Föld és a többi bolygó a naprendszerben. Az űrszonda felvételei és azok az animációk, amelyeket az ESA, vagyis az Európai Űrügynökség készített a Rosettáról és Philae nevű leszállóegységéről elbűvölték az érdeklődőket az egész világon.

A misszió számos történelmi jelentőségű eredményt ért el: a Rosetta kulcsfontosságú szerves vegyületeket azonosított az üstökösön, támogatva azt az elméletet, hogy az élet építőköveit hajdan ezek az égitestek szállíthatták a Földre. Sikerült az üstökös felszínére bocsátani leszállóegységét.

Most pedig az utolsó dolgunk, hogy minél közelebbről szemügyre vegyük az üstököst, az üregeit mielőtt a Rosetta becsapódik. – mondta az egyik projektben részt vevő tudós. Szeptember 30-án ugyanis a szonda megkezdi irányított zuhanását az üstökösre.

Ha szerencsések vagyunk, végig fogjuk majd jelét. Nehéz megjósolni mi fog történni, de a szondát úgy programoztuk, hogy mikor eléri a felszínt, magától kikapcsol majd, hogy ne akadályozza esetleg a többi működő szonda, műhold tevékenységét, ez a pillanat jelenti majd a misszió tényleges végét – magyarázta a küldetés operációs vezetője.

A misszión dolgozó tudósok egyetértenek abban, hogy a Rosetta messze meghaladta minden várakozásukat, olyan hosszú ideig maradt pályáján. 12 éve, 2004 márciusában indították útnak, megépítéséhez pedig magyar szakértők is hozzájárultak.