Ha a migránsokkal szemben elindul egy határozott fellépés és elkezdődik a kitoloncolás, akkor a bevándorlók radikalizálódása és keményebb fellépése már most borítékolható Európa bármelyik országára nézve – mondta a katonai elhárítás volt főigazgató-helyettese.
Csak Németországban körülbelül 500 ezer olyan ember van, akiket vissza kellene toloncolni hazájába. Döntő részük viszont kibújik ez alól a jogi kiskapukat kihasználva.
Georg Spöttle néhány nappal ezelőtt a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy kitoloncolások eddig nem igazán történtek. Ez azért lehet, mert a kitoloncolásokat nehezíti, hogy nem lehet megállapítani a legtöbb migráns személyazonosságát, mivel többségük eldugta az útlevelét, és szírnek adják ki magukat.
Hallgassa meg a beszélgetést!
A nemzetközi jog szerint, csak akkor lehet valakit visszatoloncolni, ha egyértelmű a személyazonossága – név, születési idő, állampolgárság –, másrészt, az ország, ahonnan érkezett ad egy visszafogadó nyilatkozatot a külügyminisztériumán keresztül. A nemzetközi jogot alapul véve ezek a kitoloncolások nem is nagyon fognak megtörténni – mondta a biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádióban.
A bevándorlók radikalizálódása és keményebb fellépése már most borítékolható
Ha a migránsokkal szemben elindul egy határozott fellépés és elkezdődik a kitoloncolás, akkor a bevándorlók radikalizálódása és keményebb fellépése már most borítékolható Európa bármelyik országára nézve – ezt már Horváth József, a katonai elhárítás volt főigazgató-helyettese mondta pénteken a Kossuth Rádióban.
– 10 ezer elszánt emberről van szó, döntő részük életerős férfi, akik úgy gondolják, hogy minden eszközt felhasználva át fognak jutni Angliába, ehhez képest a francia hatóságok hosszú hónapok óta néhány száz embert tudnak csak kitelepíteni” – magyarázta a szakértő.
A migránsok ugyan csak pár országban vannak jelen, a negatív hatások az összes uniós állampolgárt érintik, sőt gazdasági hatásai is vannak. Az unión belüli árumozgás, a kereskedelem, azaz uniós gazdaság fő ütőereinek elvágása, egy komoly gazdasági csapás – tette hozzá Horváth József.
