Ezért nem győzi le a digitalizáció a könyvnyomtatást

Magyarország, illetve a magyar főváros szinte a kezdetektől fogva összenőtt a könyvnyomtatással, nem meglepő tehát, hogy Budapesten rendezték meg az Antikváriusok Szövetségének idei világkonferenciáját és kiállítását, Gutenbergtől Zuckerbergig címmel. A szövetség elnöke a könyvek értékéről és arról beszélt a Kossuth Rádiónak, hogy a nyomtatott könyvkiadást sosem fogják felváltani adatbázisok...

Hogy mi tesz egy könyvet értékessé? A kora, a ritkasága és a tartalma – nyilatkozta a Kossuth Rádió szombat reggeli műsorában a világszakmai rendezvénysorozat alkalmából a nemzetközi szövetség elnöke, Norbert Donhofer.

„Vegyük például az első Budapesten nyomtatott könyvet, a Magyarok krónikáját 1473-ból. Ma már pótolhatatlan, rendkívül ritka. Fontos és nagyon értékes, mert az első Budán nyomtatott könyv és egyúttal az első nyomtatott munka a magyar történelemről – ráadásul nagyon régi” – magyarázta az antikvárius szakember, aki arra is kitért: nem minden esetben a könyv kora számít.

„Henri Matisse rajzkötetét, a Jazz-t valamikor az 1900-as években adták ki, mégis nagyon értékes, mert korlátozott példányszámban jelent meg. Nemrég pedig egy olyan könyvet kaptam meg, amiből csak egyetlen példány létezik: ez az első szerb nyelven, Velencében nyomtatott kötet” – mondta.

Norbert Donhofer szerint a tartalom fontosságát érték szempontjából jól illusztrálja például a Gutenberg-féle Biblia, amelynek a tartalma a lényeg, ugyanakkor persze az első nyomtatott könyv is.

Tévedés, hogy a könyveknek leáldozott

Digitalizációs hullám fut végig a világ könyvtárain, néhány éven belül minden nyomtatott könyv elérhető lesz digitálisan is. Néhány éven belül, amikor minden olvasható lesz képernyőről is, az olvasók nagy részének nem lesz szüksége fizikai formában létező könyvekre, így az antikváriumokra sem – fogalmazott a szakember, aki szerint ugyanakkor már vagy száz éve állandóan hangoztatják, hogy a könyveknek leáldozott – „ami természetesen tévedés”.

Egyre több könyvet állítanak elő – szögezte le. „Azt érdemes észben tartani, hogy amikor a digitalizáció lezárul, az egy történelmi léptékkel mérve is fontos helyzetet eredményez: az emberiség minden tudása elérhető lesz egy helyen. De ez azt is jelenti, hogy ezek a tartalmak újabb és újabb kérdéseket vetnek fel, amik újabb válaszokat generálnak – és amik újabb köteteket töltenek meg. Vagyis a könyv egészen biztosan nem fog kihalni” – jelentette ki Norbert Donhofer, aki egyébként nemrégiben három magyar vonatkozású könyvkülönlegesség birtokosa lett: a 15. századi Thuróczy-krónika Brünnben és Augsburgban kiadott példányairól van szó. Ezek ma a büszkeségei – mondta.