Ezért robotolnak a rabok

Nappal dolgoznak, éjjel rabok. A munka nem csak megfelezi, de meg is könnyíti a fogságot – ezt mondják azok az elítéltek, akik már megélték hogyan vánszorog az idő, ha nap, mint nap csak a négy falat nézik.

„Jobb kint dolgozni, mint a zárkában lenni a négy fal között, 11 emberrel. Bent az embernek az olvasás és a fekvés tölti ki az idejét, de kint jobban leköti az ember gondolatait a munka” – mondta egy elítélt, aki bérmunkában 12 társával együtt napi 8 órában dolgozik a Miskolci Hulladékgazdálkodási cégénél, rabszállító autóval érkeznek, és két börtönőr felügyel rájuk.

Egy fogvatartott az egyik cella villanykapcsolóját szereli, miután a sopronkőhidai börtönben kitanulta a villanyszerelő szakmát. MTI Fotó: Krizsán Csaba

2010 előtt a raboknak alig fele dolgozott, 2011-ben azonban a kormány a teljes foglalkoztatást célozta meg a börtönökben is. Ennek köszönhető, hogy tavaly már tízből 8 elítéltnek sikerült valamilyen munkát találni.

„Társadalmi elvárás, hogy, aki fogva tartásba kerül, az dolgozzon. A kitűzött cél, hogy a munkaképes fogvatartottak 100 százaléka dolgozzon” – ezt mondta a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorának nyilatkozva Joó László, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka.

A munkával mintegy előre felkészítik a rabokat a rácson túli életre, az öngondoskodás tisztességes változatára, de közelebb kerül a szabad világhoz maga a börtön is.