Kevés a méz, és még olcsó is

Kevés méz termett idén, a felvásárlási ár mégis alacsony. A magyar méhészek a nyomott áron kínált, hamisított kínai méz elleni uniós fellépést hiányolják.

Az uniós méztermelés 10 százalékát Magyarország adja, ami egy átlagos évben 20-30 ezer tonna. Az idén azonban a késő tavaszi fagy és jégverés nagyban csökkentette a termelhető mennyiséget. Emiatt a felvásárlási árnak nőnie kellett volna, de nem így történt.

Frissen pergetett akácmézet önt egy horbóba Pásztor Zoltán Debrecen-Nagycsere közelében lévő méhészetében 2014. május 22-én. A Hungarikum Bizottság 2014. május 16-án hungarikummá nyilvánította az akácfát és az akácmézet, amely kiváló és egyedülállóan népszerű terméke a hazai méhészetnek. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Frissen pergetett akácmézet öntenek egy hordóba. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke a Krónikában kiemelte: az unió többi tagországaiban is árcsökkenéssel szembesülnek a méhészek.

– Az Európai Unió körülbelül évente 160 ezer tonna mézet kénytelen importálni. Ennek kétharmada Ázsiából érkezik be olyan nyomott áron és olyan rossz minőségben, amelyet az uniós méztermelők nem bírnak elviselni. Nem anyagi támogatásért fordulunk a kormányhoz, hanem hogy az Európai Unió lépjen a harmadik országból érkező mézek szigorított vizsgálata felé – fejtette ki.

A kínai mézet még nektárállapotban pergetik ki, és gyárakban, gépek segítségével érlelik műmézzé, kérdéses higiéniai körülmények között – mondta a szakember. Emiatt sok értékes tápanyag hiányzik belőle, amit nem is tudnak a fogyasztók, csak azt látják, hogy jóval olcsóbb a hazainál.

A többi uniós tagországban a nyomon követés is sok kívánnivalót hagy maga után, így kerülhet a polcokra például spanyol eredet-megjelöléssel kínai méz. Ezért kérik a méhészek a magyar kormány Brüsszeli fellépését az uniós ellenőrzés szigorítása érdekében.