Fogságban a majmok bélflórája az emberéhez hasonul

A vadonban minden majomfélének csak rá jellemző bélflórája van, állatkertben viszont mindegyiké ugyanolyanná alakul. A rostban szegény „nyugati étrend” az emberekre is hasonló hatással van.

A Minnesotai Egyetem új kutatása szerint az emberszabású majmok – és feltehetően az emberek – bélbaktériumai meglepően hamar igazodnak az étrend változásához.

A most publikált eredmények szerint az állatkertekben élő majmok bélflórája jelentősen eltér a vadon élő példányokétól, annál inkább hasonlít viszont az emberekére.

A növényi rostokban szegény modern nyugati étrend alapvetően megváltoztatja az emberek és az állatkerti majmok beleiben élő baktériumokat, bár ennek működése és hatásai egyelőre kevéssé ismertek.

Mivel az emberek vizsgálatánál túl sok szempontot kell figyelembe venni, az amerikai kutatók az emberszabású majmokra koncentráltak.

A vadon élő és állatkertben tartott példányok bélbaktériumait DNS-vizsgálatnak vetették alá, hogy az életmód változásának hatásait nyomon követhessék.

Veszprém, 2007. november 23. Gyümölcstortával köszöntötték a veszprémi Kittenberger Kálmán állatkert dolgozói Taksonyt, a csimpánzfiút 20. születésnapja alkalmából. Taksony 1987. novemberében született a fővárosi állatkertben, 1992-ben érkezett Veszprémbe. Jelenleg párjával, Mónival él együtt, eddig egy kölyke született, Móka, aki 2001 óta az eszéki állatkert lakója. MTI Fotó: Nagy Lajos

Gyümölcstortával köszöntötték a veszprémi Kittenberger Kálmán állatkert dolgozói Taksonyt, a csimpánzfiút 20. születésnapja alkalmából. (MTI Fotó: Nagy Lajos)

Két fajt választottak ki, a veszélyeztetett tarka karcsúmajmot és a mellényes bőgőmajmot.

Kontrollként pedig fejlődő és fejlett országokban élő embereknél is elvégezték ugyanazokat a teszteket.

Az eredmények megdöbbentették őket.

A fogságban élő majmok nemcsak elveszítették eredeti bélflórájukat, hanem ugyanaz a szegényes baktériumkészlet alakult ki náluk, ami a fejlett országok lakóit is jellemzi.

A majmokat három kontinens állatkertjeiben vizsgálták, mégis ugyanazt a folyamatot figyelték meg náluk.

„Azt nem állítjuk, hogy a modern ember mikrobái kártékonyak, de egyre világosabb, hogy együtt fejlődtek ki velünk az evolúció során, ezért a hirtelen váltás nem tűnik hasznosnak” – fogalmazott a kutatást vezető Dan Knights.

A természetben minden majomfajnak csak rá jellemző baktériumflórája van, az állatkertekben az embereknél is megtalálható két törzs veszi át az uralmat.

Ennek a kutatók szerint több oka is van, ezek egyike, hogy a majmok fogságban kevés növényi rostot fogyasztanak.

A szakemberek még azt is bebizonyították, hogy a fokozatos étrendváltás fokozatos mikroba-átrendeződéshez vezet.