A Nagy-korallzátony takarásában hatalmas fánkszerű képződményekből álló második zátonyt fedeztek fel ausztrál kutatók.
A James Cook Egyetem geológusai a haditengerészet segítségével térképezték fel a gigászi, 2000 kilométer hosszú Nagy-korallzátony környezetét.
A lidar-képek folyamatos kiértékelése közben jött a felismerés: a nagy zátony mögött egy nem kevésbé terjedelmes képződmény húzódik a tengerfenéken.
Ez a második zátony fánk alakú formációk ezreiből áll, melyek átmérője egyenként is 200-300 méter között mozog.
Bioherma-zátony a Nagy-korallzátony mögött (Forrás: James Cook University)
A „fánkok” belső ürege nagyjából 10 méter mély. A bioherma nevű ősi képződményeket gerinctelen tengeri élőlények, korallok, algák puhatestűek építik fel.
Létezésükről már az 70-es, 80-as évek óta tudnak az ausztrál geológusok, de a hatalmas dimenziókról eddig nem volt fogalmuk.
Eddig 6 ezer négyzetkilométert derítettek fel a bioherma zátonyból, ami máris háromszor akkora terület, mint amekkorára eddig becsülték a kiterjedését – mondta el Mardi McNeil, a felfedezésről szóló publikáció vezető szerzője.
A szakemberek tovább szeretnék kutatni az eddig rejtőzködő zátonyt, hogy kiderítsék, ezt az ökoszisztémát is fenyegeti-e a klímaváltozás.