Közös, V4-weimari találkozók lehetnek ezentúl

Az EU összetartásának erősítése céljából az úgynevezett weimari háromszög (Németország, Franciaország és Lengyelország) külügyminisztereinek a V4 csoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) külügyminiszterivel bővített tanácskozásokat is kellene tartania - javasolja a német, a francia és a lengyel diplomácia vezetője a weimari együttműködés kezdetének 25. évfordulója alkalmából kiadott hétfői közös nyilatkozatukban.

A konzultációs fórum megalakításának évfordulójára szervezetett, hétfőn véget ért németországi rendezvénysorozaton ismertetett nyilatkozatban Frank-Walter Steinmeier német, Jean-Marc Ayrault francia és Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter kiemelte: “meg kell értenünk az Európa-szkeptikus hozzáállás” okait, és az európai integrációt, illetve az Európai Uniót azzal kell megerősíteni, hogy  ”bizonyítjuk működőképességét”.

Frank-Walter Steinmeier német (felül, k), Jean-Marc Ayrault francia (b) és Witold Waszczykowski lengyel (j) külügyminiszter megkezdi munkaülését a Weimar közelében lévő ettersburgi kastélyban 2016. augusztus 28-án. A politikusok a Francia-, Lengyel- és Németország alkotta úgynevezett weimari háromszög létrejötte 25. évfordulójának alkalmából találkoznak Ettersburgban. (MTI/EPA/AP pool/Jens Meyer)

Hozzátették: “komolyan vesszük polgáraink várakozásait, aggodalmait és félelmeit, és kézzelfogható eredményekkel akarjuk megmutatni, hogy korunk nagy kihívásaival birkózva az Európai Unió keretében többet érhetünk el, mint különálló nemzetállamokként”. Azonban “egy rugalmas Európai Unió kialakítására törekedünk, amely tiszteletben tartja, hogy a tagállamoknak eltérő ambíciói vannak a további integrációval kapcsolatban” – áll a nyilatkozatban.

A három miniszter vasárnap Weimarban ünnepelte meg a konzultációs fórum megalapítását, hétfőn Berlinben a német külügyminisztérium nagyköveti értekezletén vettek részt. Frank-Walter Steinmeier az értekezleten elmondott beszédében – a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapban pénteken megjelent vendégkommentárjában kifejtett gondolatokat is ismertetve – ismét hitet tett amellett, hogy az enyhülés politikáját kell követni az Oroszországgal folytatott kapcsolatokban, mert Európa biztonságáról csak egymással együttműködve lehet gondoskodni.

A szociáldemokrata párt (SPD) politikusa hangsúlyozta, hogy a konfrontáció és a növekvő feszültség szakaszából el kell jutni a “közös biztonságról kialakított tartós egyetértésig”. Witold Waszczykowski felidézte: 25 évvel ezelőtt a weimari háromszög országai az évszázados megosztottságot és viszályt félretéve tárgyalóasztalhoz ültek, hogy megbeszéljék az európai ügyeket. Ma ismét megosztottság tapasztalható, “nem annyire mély, mint 25 évvel ezelőtt, de a Brexit (a brit uniós tagság megszüntetése) megmutatta, hogy a figyelemre nem méltatott repedések árokká mélyülhetnek”.

Nem (bel)politikai EU-t akarnak a lengyelek

A lengyel diplomácia vezetője hírportálok beszámolói szerint kormánya álláspontját megerősítve hangsúlyozta, hogy az uniós intézményeknek az áruk és szolgáltatások, a tőke és a munkavállalók EU-n belüli szabad mozgásának biztosítására kell szorítkozniuk. Aláhúzta, hogy a “szolidaritás próbája” lesz mindazon döntések végrehajtása, amelyeket a NATO-ban arról hoztak, hogy megerősítik a szövetség jelenlétét a keleti határvidéken.

A nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt politikusa kiemelte, hogy míg országa önállóan védelmezi uniós külső határát, dacolva az Ukrajna felől rá nehezedő állandó migrációs nyomással és a Kaukázus térségéből sorozatosan érkező menekülthullámokkal, másutt a migrációs válsággal összefüggésben meglepő módon kettős mérce alkalmazása tapasztalható, és az Európai Bizottság “elsietett, felelőtlen, elhibázott” döntéseivel nem csupán nem járult hozzá a válság megoldásához, hanem hozzájárult újabb gondok kialakulásához, mindenekelőtt a belbiztonság területén.

A nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt aláhúzta, hogy a válság megoldására nem az EU-ban, hanem a Közel-Keleten, Ázsiában és Afrikában kell törekedni, ezekben a térségekben van szükség humanitárius erőfeszítésekre, amelyeket következetes, szigorú migrációs politika és határvédelem mellet kell kifejteni.

A lengyel külügyminiszterrel szemben Jean-Marc Ayrault úgy vélte, nemigen érdemes az EU jelenlegi helyzetét a Brexitből levezetve magyarázni, mert a Brexit mindenekelőtt brit belpolitikai okokra vezethető vissza. A szocialista párt (PS) politikusa hozzátette: a Brexit a korábbi félelmekkel ellentétben nem adott újabb lendületet a  jobboldali populista erőknek, hanem megmutatta, mennyire fontos az EU.

A Brexit révén “erősödik Európa láthatósága, realitása és szükségessége” – mondta a francia külügyminiszter.