Jól megférnek egymás mellett a felhőkarcolók és a szegénység

A csecsen háborúkat követően Csecsenföld és Dagesztán is az Oroszországi Föderáció tagállamává vált, a feszültség azonban továbbra is érezhető. Szűcs Tamás szakmája szerint latin-történelem-indoeurópai nyelvészet szakos bölcsész, de tanult sumert, akkádot, szanszkritot és még számos más holt nyelvet. Külpolitikai újságíróként dolgozik, és rengeteget utazik. A napokban tért haza a területről.

Véres harcol dúltak 1994-ben Csecsenföldön. Akkoriban Csecsenföld naponta szerepelt a nemzetközi híradásokban. 1994 és 96 között zajlott az első csecsen háború, amely során a terület függetlenné vált Oroszországtól. Óvatos becslések szerint a harcokban 7500 orosz katona, 4000 csecsen harcos és több mint 35 000 civil halt meg. Más számítások 80 000 és 100 000 közé teszik az áldozatok számát. A konfliktus végül megoldatlan maradt az Orosz Föderáció és a csecsen szeparatisták között.

Ramzan KADIROV csecsen elnök. (MTI/EPA/Kazbek Vakajev)

1999-ben megkezdődött a második csecsen háború. Itt már az oroszok, a kaukázusi és a csecsen szeparatisták álltak szemben egymással. Az első támadás 1999 augusztusában zajlott, Samil Baszajev és a szaúd-arábiai származású Hattab közel kétezer fegyveressel több falut is megszállt Dagesztánban. De ez csak előkészítése volt egy még nagyobb katonai akciónak. A cél az volt, hogy Dagesztán iszlám köztársasággá váljon, és elszakadjon Oroszországtól.

A második csecsen háború 2000-ben zárult le. Csecsenföld és Dagesztán is az Oroszországi Föderáció tagállamává vált. Azóta zajlik az országok újjáépítése, bár a feszültség továbbra is érezhető.

Az egyik legszínesebb világ

– Észak-Kaukázusban alakult ki Európa és a világ nyelvileg, kulturálisan egyik legszínesebb vidéke. A Magyarországnál nem sokkal nagyobb területű Dagesztánnak 29 jelentősebb nyelve van. A különböző nyelvűek oroszul értik meg egymást, de még az azonos nyelvűek beszélgetéseiben is megjelennek az orosz szavak, kifejezések. Az oktatás oroszul folyik, „a látszat kedvéért” az egyetemeken vannak nyelvi tanszékek és a népnyelv ápolására is hoztak intézkedéseket, de a média is alapvetően orosz nyelvű – magyarázta Szűcs Tamás a Kossuth Rádió Közelről című műsorában.

A soknemzetiségű országban nagyon vigyáznak arra, hogy senki ne kerüljön túlsúlyba, lehetőleg mindenki maradjon nyugodt – folytatta. Dagesztán Csecsenföldnél jóval szegényebb, mert nem kellett pénzzel megbékíteni a helyi elitet. Az orosz pénznek köszönhetően folynak nagy infrastrukturális fejlesztések, de a városokban nagyon kevés a kiülős bár és étterem, ami jól mutatja a lakosság szegénységét. Vannak a nagyon olcsó helyen a pályaudvarok mellett és a nagyon drágák, ahol az árak moszkvai szinten vannak. A kettő között viszont hiányoznak a helyi vendéglők, mert a helyi középosztály nem engedheti meg magának az étterembejárást.

Az iszlámba kapaszkodtak a csecsenek

Csecsenföldön nagyon sokak számára, különösen a rendszerváltás után az iszlám jelentette azt a fajta identitást, amelybe bele tudott olvadni. Az elmúlt két évtizedben az iszlám beépült a csecsen öntudatba, erősen hangsúlyozva, hogy az egy békés, barátságos, visszafogott vallás. Dagesztánban ugyanakkor folyamatosan van egyfajta alacsony intenzitású iszlamista erőszakhullám, ami főként az orosz rendvédelmi szervekkel való konfrontációt jelenti. Ezzel együtt egyre erősebb az összoroszországi identitástudat-képzés, és a dagesztániak nem győzik hangsúlyozni, hogy a különböző etnikumok, vallási csoportok között példás az együttműködés – mondta.

A Szovjetunió széthullása után a csecsenek nagyon szerettek volna függetlenedni Oroszországtól. Szűcs Tamás szerint ez azért is lehetett, mert Oroszországnak nagyon kevés olyan entitánsa, területi egysége van, ahol a többség ne orosz lenne. Egyedül az Észak-Kaukázus volt annyira későn meghódított terület, hogy nem mindig kerültek többségbe az oroszok. Ráadásuk a közhangulat már a ’80-as években is olyan volt, hogy nem szívesen maradtak ott.

A békének ára van

A korábbi háborús időszak után a mai békés hétköznapokat nem adják persze ingyen. A jelenlegi vezető apja, Ahmad Kadirov, aki eredetileg a felkelők pártján volt, majd átállt az oroszok oldalára, muftiként, személyes tekintélyével elhitette a csecsenek többségével, hogy a harcias függetlenedési útnak nincs jövője, cserébe Moszkvától mindent megkaphatnak. Ez meg is történt.

Kadirov meggyilkolása után néhány évvel fia, Ramzan lett az elnök. A jelenlegi vezető elérte, hogy Csecsenföld ügyeibe nem nagyon szólnak bele, cserébe Moszkvából iszonyatos mértékben ömlik a pénz. A fővárosból, Groznijból egy „kis New Yorkot” csináltak, felhőkarcolókkal, kétszer háromsávos városi autópályákkal, jó autóparkkal. Az más kérdés, hogy a csecsenek lelke megnyugodott-e, van ugyanis egyfajta feszültség és szomorúság bennük – mutatott rá Szűcs Tamás.

A jelenlegi vezető képe minden sarkon visszaköszön, de nagyon vigyáznak arra is, hogy pont akkora méretben ott legyen mellette Vlagyimir Putyin képe is. Senki ne érezze, hogy Kadirov magát az egész ország elnöke fölé szeretné helyezni.