Elítélte az ENSZ BT Phenjan legutóbbi rakétakísérletét

Egyhangúlag elítélte pénteken Észak-Korea legutóbbi, három nappal korábban végrehajtott rakétakísérletét az ENSZ Biztonsági Tanácsa, amely "további jelentős intézkedéseket" helyezett kilátásba az ország ellen.

A tizenöt tagú testület egységesen elítélte Phenjant, amiért augusztus 24-én ballisztikus rakétát indított egy tengeralattjáróról. A rakétát nem messze a tengerparti Szinpho városától bocsátották fel, amelynek közelében a műholdfelvételek szerint egy tengeralattjáró-támaszpont található.

A phenjani rezsim két nappal azután hajtotta végre az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait sértő újabb fegyverkísérletet, hogy “megbocsáthatatlan” bűnténynek, a Koreai-félszigetet “a háború szélére sodró” provokációnak minősítette a dél-koreai és amerikai haderő hétfőn megkezdett szokásos éves hadgyakorlatát, és válaszul “megelőző nukleáris csapással” fenyegetőzött.

Az  észak-koreai ballisztikus rakétakísérletről szóló híradást nézi egy dél-koreai katona és utasok a dél-koreai főváros, Szöul főpályaudvarán. (MTI/AP/Ahn Jang Dzsun)

Az észak-koreai ballisztikus rakétakísérletről szóló híradást nézi egy dél-koreai katona és utasok a dél-koreai főváros, Szöul főpályaudvarán. (MTI/AP/Ahn Jang Dzsun)

Dél-koreai tisztségviselők aggodalommal állapították meg, hogy Észak-Koreának még sohasem sikerült ilyan messzire eljuttatnia tengeralattjáróról indított rakétát. A ballisztikus fegyver 500 kilométeres távolságot tett meg kilövésétől becsapódásáig, ami immár Dél-Korea szinte egészére fenyegetést jelent, ha a határ közeléből indítja Észak-Korea a rakétát. Ráadásul Japán egyes részei is a rakéta hatótávolságán belülre esnek, köztük az amerikai támaszpontok Okinava szigetén. Szárazföldi indítású rakétákkal ezeket a célpontokat már eddig is elérhette volna Észak-Korea, ám a földi telepítésű rakéták indítási helye könnyebben felderíthető még kilövésük előtt, mint a tengeralattjárókon rendszeresítetteké.

Az ENSZ BT ezért is jelezte, hogy szükség esetén – vagyis ha Phenjan nem hagy fel az effajta kísérletekkel – újabb, szigorúbb szankciókat léptet életbe. Ez a testület március 2-án egyhangúlag fogadta el a 2270-es határozatot Washington és Peking közötti hosszas és bonyodalmas tárgyalások eredményeként. A határozat a korábbinál keményebb szankciókat helyezett kilátásba a phenjani rezsimmel szemben, de ezek sikere nagyrészt az Észak-Korea kitartó támogatójának számító Kínán múlik.

Peking egyébként maga is tiltakozását fejezte ki az újabb rakétateszt után az észak-koreai nukleáris program ellen. A tokiói látogatáson tartózkodó kínai külügyminiszter, Vang Ji szerdán kijelentette: “Kína tiltakozik az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2270-es határozatának bármiféle megsértése miatt”.

Cson Min Dok, az észak-koreai külügyminisztérium illetékese szombaton az AP televíziónak nyilatkozva “szörnyű provokációnak” nevezte a BT-ben az Egyesült Államok vezényletével zajló “eszmecseréket”. Hangsúlyozta, hogy országa az Egyesült Államok “vérlázító nukleáris megfélemlítése” miatt fejleszt atomfegyvert, a tengeralattjáróról végrehajtott rakétakísérlet pedig nem veszélyeztette a szomszédos országok biztonságát. A külügyi tisztségviselő úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok leginkább úgy tud elkerülni egy végzetes észak-koreai csapást, ha tartózkodik a Phenjan méltóságát sértő cselekményektől, biztonsága veszélyeztetésétől, megfontoltságot és önuralmat tanúsít.