Egyre több szervtranszplantációra kerül sor hazánkban, ami a jogi szabályozás megváltozásán kívül egyebek mellett a magyar orvosok szakmai elhivatottságának is köszönhető. Az ezzel összefüggő műtétek vegyes érzelmi töltetűek: az egyik végén egy élet elszáll, a másikon talán új élet kezdődik.
Jelenleg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház áll hazánkban az első helyen transzplantációk tekintetében: ide szállítják a legtöbb beültetésre váró szervet. Az intézmény orvosai és a szakasszisztencia rendkívül elhivatottan végzik munkájukat– derült ki a Kossuth Rádió Napközben című adásából.
Ökrös Ilona, a miskolci intézményt vezető főorvos szerint a szervkivétel minőségi feladat egy kórház életében. “Mi évtizedek óta feladatunknak tekintjük, hogy ha már egy betegünk életét nem tudjuk megmenteni, akkor segítsünk vele más emberen” – mondta.
Aki nem tiltja életében, az donor lehet
Szedlák Balázs, a miskolci megyei kórház intenzív osztályának vezető főorvosa úgy tartja, hogy a hozzátartozók felvilágosítása szerettük halálról az egyik legnehezebb és legfájdalmasabb orvosi feladat. Mint a Kossuth Rádióban elmondta, a család részéről általában elhangzik az a kérdés: valóban beállt-e az agyhalál. Ezt persze vizsgálatokkal tudják bizonyítani, ahogyan a törvény azt elő is írja.
A másik sarkalatos kérdés a szerv, szervek kivételére vonatkozik: hogy szükséges-e hozzá a család beleegyezése.
Sokáig az a jogi szabályozás volt érvényben nálunk, hogy a hozzátartozó engedélye szükséges volt egy-egy szerv vagy szervek kiemeléséhez. Ez azonban nagyon visszavetette a szervátültetések számát, így megváltoztatták a szabályozást.
Most a feltételezett beleegyezés elvét követi a jog, ami azt jelenti, hogy ha életében valaki közjegyző által hitelesített okiratban nem tiltakozik, akkor tulajdonképpen hozzájárulását adja ahhoz, hogy egy vagy több embertársának az életét megmentse saját szervei által – ha már őt magát nem lehet megmenteni.
A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DEOEC) által 2013. november 13-án közreadott képen a három hónapig agyhalottként a kórházban kezelt édesanya, akinek a méhéből császármetszéssel segítették világra a babát a centrumban még a nyáron. A világon példa nélküli módon a szülés után a 31 éves agyhalott asszony öt szervét négy, szervátültetésre váró beteg kapta. MTI Fotó: DEOEC
A tiltakozás másik, egyszerűbb módja, ha az Országos Transzplantációs Nyilvántartáshoz eljuttatunk egy nyilatkozatot, amely hozzáférhető akár a háziorvosnál, akár az interneten.
Egy csöndesebb, szomorúbb műtét
Műtéttechnikai szempontból legalább olyan fontos egy szerv kiemelése, mint bármilyen más műtéti folyamat, hiszen a beépítendő szervek minőségét meg kell tartani, azokat minél jobb állapotban kell megőrizni – szögezte le a műsorban Szedlák Balázs, aki szerint azonban hangulatában és érzelmi töltetében más egy ilyen beavatkozás. „Míg más jellegű műtéteknél egy élet megmentésére, az életminőség javítása a cél, addig egy szerv kivétele mindig csöndesebb, szomorúbb, hiszen ilyenkor a műtét végén a szív megáll, és a teljes halál bekövetkezik” – tette hozzá.
Már itthon végzik a tüdőtranszplantációkat is
Az utóbbi évek összehangolt kormányzati és szakmai erőfeszítéseinek köszönhetően sikerült a tüdőtranszplantációs programot hazahozni Budapestre: az első hazai sikeres tüdőátültetés a Semmelweis Egyetem mellkassebészeti részlegén történt meg, a Bécsben évtizedes tapasztalatot szerzett magyar orvoscsoporttal. Ma már csak a rendkívül bonyolult eseteket végzik Bécsben – mondta el a műsorban Remport Ádám, a Semmelweis Egyetem docense.
Az első sikeres magyar tüdőtranszplantációhoz használt berendezések az Országos Onkológiai Intézet műtőjében 2015. december 19-én. Először hajtottak végre tüdőtranszplantációt Magyarországon, a műtét sikeres volt. Egy 59 éves férfi volt a donor, az ő tüdejét ültették át egy 53 éves férfiba. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Az intézmény Sebészeti és Transzplantációs Klinikájának igazgatója, Máté Zoltán arról beszélt a Napközben adásában, hogy náluk elsősorban veseátültetést végeznek – hazai veseátültetések hozzávetőleg kétharmadát –, azon kívül pedig máj- és hasnyálmirigy-transzplantációt is. Ugyanakkor más vesetranszplantációs centrumok, a bécsi, a pécsi, a szegedi és a debreceni is rendkívül aktív – tette hozzá.
Fontos lenne az utógondozás
Berente Judit, a Magyar Szervátültetettek Országos Egyesületének elnöke arról beszélt a műsorban: a szervátültetéseket az egészségbiztosító korlátlanul finanszírozza, ám a rehabilitációt nem. Az egyesület igyekszik a feladat egy részét elvégezni, a friss transzplantáltakat rávezetni az új életmódra, „de fontos lenne egy rehabilitációs intézet, ahol ezt megtanítják” – hívta fel a figyelmet.
Remport Ádám docens szerint a szervátültetésre várók számának növekedésében közrejátszik, hogy sok esetben már transzplantált betegek kerülnek vissza a listára, a szerv tönkremenetele miatt. Ennek oka sok esetben a beteg nem megfelelő életmódjában rejlik, ami pedig az utógondozás hiányosságaira irányítja a figyelmet.
Az orvos szerint fontos lenne, hogy „a beteg-utógondozás szakmai oldala is megfelelően támogatott legyen. A korábban kitűzött szakmai-kormányzati programnak ez az eleme még nem valósult meg, másfél éve elakadt. Nagyon várjuk, hogy ebben is előreléphessünk” – mondta.
Nem létezik Magyarországon szervkereskedelem
Ökrös Ilona, a miskolci intézmény vezető főorvosa a műsorban kijelentette: hazánkban szervkereskedelem nem létezik, „itt pénz egyszerűen szóba sem jöhet”.
Remport Ádám mindezt alátámasztandó leszögezte: egy szervátültetés 100-150 szakember összehangolt munkáját igényli, a szervkereskedelem már csak ezért sem lehet működőképes Európában, legfeljebb a filmekben van létjogosultsága.