Minden baktériumot kiszűr a tőrfarkú rák vére

A 400 millió éve létező tőrfarkú rák egyedülálló kék vérét és értékes fehérjéit a gyógyszeripar is hasznosítja.

A világon egyedülálló baktériumdetektora miatt hatalmas kincs az atlanti tőfarkú rák, különleges kék vérét a biotechnológiai ipar hasznosítja.

„Vérük a levegőn megkékül, mert hemoglobinjuk nem vas, hanem réz alapú. Csodálatos kék vérük igen értékes alapanyag a gyógyszeriparban, de a biológusok is kísérleteznek vele” – mondta el az M1 Minden Tudás című műsorában Főzy István, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa.

Minden évben milliós számban fogják be ezeket az ősidők óta létező állatokat, testüket lesikálják, lefertőtlenítik, felfogatják egy gumipánttal, és tűvel megcsapolják őket – tette hozzá.

A vérlecsapolás megviseli az állatokat, de többségük nem pusztul el. Vérük 30 százalékát gyűjtik be, aztán visszaengedik őket az óceánba, minél távolabb attól a helytől, ahol befogták őket.

A tőrfarkúak nemcsak kék vérük miatt különlegesek.

„Mi történik akkor, ha bakteriális fertőzés éri őket? Azon a környéken, ahol a baktérium bejut, a vér elzselésedik, és nem engedi, hogy a fertőzés továbbterjedjen. A zselés vérben a kórokozó nem tud továbbterjedni, ami jól védi az állat szervezetét” – tért ki rá Hanga Zoltán, a budapesti állatkert szóvivője.

A legizgalmasabb dolog tehát nem is a vér színe, hanem két, benne megtalálható fehérje: az úgynevezett koagulogén és egy hasítóenzim.

A koagulogént az enzim a baktériumok sejtfalából kiszabaduló anyagok hatására sűrű és áthatolhatatlan hálózattá alakítja.

A gyógyszeripari cégek a tőrfarkúak véréből kinyerik az értékes fehérjéket és teszt alapanyagaként használják.

Amikor tesztelni akarják, hogy valamilyen orvosi műszer vagy a világűrbe szánt berendezés teljesen csíramentesek-e, ilyen próbának vetik alá.

Ha nem zselésedik el tőle ez az anyag, amit a tőrfarkú véréből vonnak ki, akkor látják, hogy teljesen csíramentes, és lehet küldeni a világűrbe, vagy fel lehet használni orvosi célokra.

Budapest, 2006. augusztus 30. Egy atlanti tőrfarkú a budapesti Tropicáriumban. A Magyarországon egyedülálló, de Európában is csak néhány példányban létező különleges élőlényt a szakemberek élő kövületnek is nevezik. A legtöbben azt gondolják ezekről a különleges állatokról, hogy rákok, s sokan így is nevezik: atlanti tőrfarkú rák, ám bármennyire is hasonlatosak külsőre, mégis az ízeltlábúak törzsén belül a csáprágósok csoportjába tartoznak és közelebbi rokonságban állnak a pókokkal. Ez a faj mintegy 500 millió évvel ezelőtt jelent meg a Földünkön. Életük során többször is vedlenek, míg elérik a kifejlett, 60 centiméteres testhosszukat. A Tropicariumba érkezett hét állat közül többen karanténban várják mikor kerülhetnek a tengeri akváriumba, a látogatók elé.  MTI Fotó: Czimbal Gyula

Atlanti tőrfarkú a budapesti Tropicáriumban. (MTI Fotó: Czimbal Gyula)

Az atlanti tőrfarkú rák valójában nem is rák, a csáprágósokhoz tartozik, tehát az igazi rákokkal együtt az ízeltlábúak törzsében van a helye a rendszertanban.

Ősi vonásai első pillantásra szemet szúrnak, a faj elődei már 400 millió évvel ezelőtt, jóval a dinoszauruszok előtt már itt éltek.

Magyarországon a Fővárosi Állat – és Növénykertben és a Tropicáriumban ma is láthatunk élő példányokat.

A tőrfarkú rákok testfolyadékában található, bámulatosan érzékeny baktériumdetektort egyelőre nem sikerült szintetikus úton helyettesíteni.

Így az évszázmilliókat túlélő, élő kövületeknek manapság leginkább hozzánk, emberekhez kell alkalmazkodniuk és túlélniük.