Erdogan politikája gyökeresen megváltozott, sok európai politikus szerint a törökök nem alkalmasak a migrációs hullám megállítására, ha ez így van, a görögöknél kell Európának próbálkoznia, ha pedig ez sem működik, Görögország északi határait kell védeni, a macedón és a bolgár határt - szögezte le a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában a biztonságpolitikai szakértő.
Törökországnak három térségi és három európai stratégiai célja van. A térségi célok közül az első a kurd szeparatista mozgalom szétverése, a másik Bassár el-Aszad megbuktatása bármi áron és a helyére törökbarát szunnita kormány ültetése, a harmadik pedig egy egészen bonyolult kapcsolat-ellenségrendszer az Iszlám Állammal – mondta el Nógrádi György a Vasárnapi Újságban.
Rászorulók?
A szakértő szerint a törökök Európával kapcsolatos céljai közül az egyik, hogy minél több pénzt kapjanak a migránsok feltartóztatásáért. Árnyalja a képet a szándékaikat illetően, hogy azt közölték – még a puccs előtt –, ők a leginkább rászorulókat küldik Európába.
Csakhogy a rászorulók fogalma alatt más értenek a törökök és mást ért Európa – hívta fel a figyelmet Nógrádi György, aki szerint a törökök a Svédországba küldött menekültek 90%-át fogyatékosokból válogatták össze, a Luxemburgnak szánt „csomag” több mint 90%-ában pedig analfabéták vannak. A luxemburgi társadalom egy írástudatlan arabbal nem tud mit kezdeni – szögezte le.
Vízummentesség, EU-tagság szinte kizárt
Nógrádi György szerint másik stratégiai céljukra, a vízum eltörlésére vajmi kevés esélyük van a törököknek a puccs után. Az általuk szabott határidő már letelt, a vízummentességet nem is kapták meg. Új határidőt jelöltek ki, de a céljuk elérésére Nógrádi György kevés esély lát, az EU-tagság megszerzése pedig „a jelenlegi helyzetben kizárt” – szögezte le.
Az erősek hangján tárgyalnak
Európa egyre nagyobb része mondja azt: nem kérünk a törökökből – hangsúlyozta a szakértő, majd kifejtette: az év első felében annyi török menekült érkezett Európába, mint tavaly egész évben, a törököknek az európai vezetőkkel folytatott kommunikációja pedig azt tükrözi, hogy ők az erősebbek.
Recep Tayyip Erdogan támogatói török zászlókat lengetve a puccskísérlet ellen tiltakoznak az isztambuli Boszporusz-hídon 2016. július 21-én. (MTI/AP/Emrah Gurel)
Ismeretes: az osztrák külügyminiszter és a kancellár kijelentette, hogy nem kellenek a törökök. A törökök válasza: Bécs a szélsőjobboldal központja Európában. Az olaszok közölték, hogy Erdogan fiát le lehetne tartóztatni, olyan ügyei vannak, erre is jött török válasz: az olasz hatóságok inkább a maffiával foglalkozzanak.
Teljes fordulat Erdogan politikájában
Nógrádi György felhívta a figyelmet arra, hogy amint egyértelművé vált Erdogan számára, hogy az Európa-politika nem jön be, egy perc alatt kiegyezett Izraellel, Oroszországgal és Egyiptommal. Bocsánatot kért az oroszoktól a lelőtt gépek miatt, az oroszok pedig belementek például abba, hogy a felfüggesztett vízummentességet visszaállítják, a külkereskedelmi forgalmat felemelik és atomerőművet, gázvezetéket építenek.
Teljes fordulat következett be Erdogan politikájában, de ez az érdekekről szól, nem barátságról, ezek az érdekek pedig a nyugatellenes platformon találkoznak – mondta Nógrádi György.
Erdogan és Putyin Szentpéterváron. MTI/EPA Fotó
Ha a török nem, akkor a görög?
A szakértő felhívta a figyelmet a műsorban arra, hogy jó néhány európai politikus hangsúlyozta már azt: a törökök nem alkalmasak a migrációs hullám megállítására. Ha ez valóban így van, akkor a görögöknél kell Európának próbálkoznia. A görögök az elveiket boldogan feladnák ez ügyben, ha elengednék a tartozásukat vagy annak egy részét, csakhogy ez nem megy, mert annak 40%-a Németország felé áll fenn.
Ha tehát ez sem működik, akkor Görögország északi határait kell védeni, a macedón és a bolgár határt. „Ha ezt megtettük, a migránsokat le lehet állítani. Ezzel fel fog erősödni az olasz vonal, a tengeri szállítás. A kulcskérdés végül az lesz, ki lesz hajlandó Líbiában rendet csinálni” – szögezte le a szakértő.
Sehova nem férnek be, marad Európa
Nógrádi György szerint a migránsok a világon négy helyre törekednek. Ausztrália felé, „ahova ember nem mehet be, az USA-ba, amelyet két óceán véd, északon Kanada, délen Mexikó, 2500 kilométer fal és tűzparancs”. A gazdag arab országokba ugyancsak nem tudnak bejutni – marad Európa, mert egyedül az nem tud védekezni.
„Ha Európa nem védekezik, a hurokba dugja a fejét. Európa kénytelen lesz lépni, vagy a léte veszélybe kerül. Itt tartunk jelenleg” – szögezte le Nógrádi György.
