Az ukrán elnök arra utasította csütörtökön a kijevi külügyminisztériumot, hogy kezdeményezzen telefonos párbeszédet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Angela Merkel német kancellárral, Francois Hollande francia államfővel, Joe Biden amerikai alelnökkel és Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével - derül ki az ukrán államfő hivatalának közleményéből.
“A külügyminisztériumot megbízták, hogy szervezzen telefonos tanácskozást háromoldalú normandiai formátumban a német és a francia vezetéssel, és hívja meg a beszélgetéshez az amerikai alelnököt, illetve az Európai Tanács elnökét, Donald Tuskot, valamint kezdeményezzen beszélgetést az Oroszországi Föderáció elnökével, Putyinnal” – olvasható a kommünikében.
Petro Porosenko ukrán elnök felszólal az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács ülésén Kijevben. MTI/EPA/Pool/Mihajlo Markiv
Az ukrán elnök emellett utasította Pavlo Klimkin külügyminisztert, hogy terjesszen kérést az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai különleges megfigyelő missziójához, hogy növeljék meg a Krím félsziget mentén, az ukrán határon állomásoztatott EBESZ-megfigyelők számát. Ugyanakkor Porosenko a külügyi tárca vezetőjén keresztül utasítást adott Ukrajna ENSZ-nagykövetének, hogy kezdeményezzen zárt ajtók mögötti tanácskozást a világszervezet Biztonsági Tanácsában a Krímben kialakult helyzetről, valamint az Oroszország és Ukrajna közötti újabb feszültségekről. Ukrajna jelenleg a Biztonsági Tanács egyik nem állandó tagja.
A Reuters híre szerint az ENSZ BT Kijev kérésére csütörtöki ülésén napirendre tűzte az Oroszország és Ukrajna között a Krím félsziget miatt kialakult legújabb feszültséget.
A kijevi vezetés arra figyelmeztette az ukrán állampolgárokat, hogy ne utazzanak a Krím félszigetre.
Korábban az ukrán elnök harckészültségbe helyezte a Krím mellett és a Donyec-medencében állomásoztatott csapatokat, miután az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) azzal vádolta Kijevet, hogy diverzáns tevékenységet folytatott a Krím félszigeten. Az FSZB szerint sikerült felszámolni az ukrán védelmi minisztérium felderítő főosztályának krími ügynökhálózatát. Csütörtökön orosz igazságügyi források megerősítették, hogy beismerő vallomást tett az akció során elfogott 1977-es születésű Evhen Panov, akit azzal vádolnak, hogy a kijevi felderítő főosztály munkatársa, és terrorcselekményeket szervezett a Krímben.
Az ukrajnai Zaporizzsja megye lakosának őrizetbe vétele ügyében a kijevi hatóságok büntetőeljárást indítottak. Szerintük Panov őrizetbe vétele törvénytelen fogva tartásnak vagy emberrablásnak is minősülhet.
Szimferopoli igazságügyi hatóságok szerint mintegy 10 embert vettek őrizetbe, akiket azzal gyanúsítanak, hogy segítették a diverzánsokat a Krímben. “Az ukrán diverzánsoknak rejtekhelyeket biztosítottak, ahol nagyjából 100 kilogramm robbanószert és régi lőfegyvereket foglaltak le” – mondta a hatóság szóvivője. Szerinte a mintegy héttagú csoport egy része – feltehetően négy fő – a félsziget mocsarain és tavain keresztül visszatérhetett Ukrajnába.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán azzal vádolta meg Kijevet, hogy terrorista taktikákkal próbál új konfliktust provokálni, és destabilizálni igyekszik a Krímet, amelyet Oroszország 2014-ben bekebelezett. Kijev tagadja az orosz vádakat.
