Rajzokkal és mesékkel védenék ezeket a fura teremtményeket

Idén a denevérek az év emlősei. Megóvásuk érdekében így számos program indul. A Vadonlesők például tíz hazai nemzeti parkkal, a Tom-Tom Records kiadóval és a Magyar Természettudományi Múzeummal közösen "Denevérre ultrahangolódva" címmel videoklip-készítő pályázatot hirdettek.

A denevérek régóta védettek Magyarországon, jelenleg 28 faj él nálunk. Ebből 22 található a Visegrádi-hegységben és a Pilisben, ahol nemrégiben 3 új denevérfaj jelent meg: a nimfa, a tavi és a fehértorkú denevér, köszönhetően annak, hogy rájuk is gondolva, sok odvasodó fát hagynak meg a területen.

Fontos a létezésük 

– Az erdő a denevérek számára táplálkozó-, búvó-, pihenő- és szaporodóhely. Minél idősebb és természetesebb egy erdő, annál nagyobb a denevérfaj- és az egyedszám – magyarázta Némedy Zoltán, a Visegrádi Erdészet erdőgondnoka.

A Visegrádi-hegységben túrázók tehát ne gondolják azt, hogy gondozatlan az erdő. A lábon álló, vagy fekvő odvas fák nagyon is fontosak.

– Ha ugyanis nincs elég holt fa, akkor nem lesz elég harkály, akkor pedig nagyon kevés lesz azon természetes üregek, odúk száma, amelyek biztosítják az odúlakó madarak és emlősök, ezen belül a denevérek számára is a megfelelő élőhelyeket – magyarázta.

Az európai denevérfajok kifejezetten rovarevők, tehát nem kell attól félni, hogy vérszívóak lennének. Ugyanazt a munkát végzik, mint nappal a madarak: a rovarokat fogyasztják.

Veszélyben vannak 

A denevérek elsősorban szürkület után aktívak, nappali pihenőhelynek a barlangokat, a fák odvait vagy az épületek padlásait, réseit választják.

– A templomoknál az olyan melegkedvelő denevérfajok találhatók meg nagy számban, mint a sonkafülű, a közönséges vagy a hegyesorrú denevér. A lakótelepeken az úgynevezett rőt koraidenevér és egyes törpe denevérfajok jelennek meg leginkább – mutatott rá Csorba Gábor, a Magyar Denevérgyűrűző Program vezetője.

Az intenzív mezőgazdasági termelés és a pihenőhelyeik elpusztítása miatt azonban az utóbbi 50 évben csaknem tizedére csökkent a denevérek száma. Bár néhány fajuk az utóbbi években gyarapodott, sok közülük továbbra is ritka és sérülékeny.

Új veszélyforrás számukra a klímaváltozás is, az emberek többsége pedig máig nem tolerálja a jelenlétüket, mivel jó néhány denevérrel kapcsolatos tévhit még mindig makacsul tartja magát.

Rajzzal és mesével lehet segíteni 

Éppen ezért számos program indul idén az állatok megóvása érdekében. A”Denevérre ultrahangolódva” című videoklip-készítő pályázaton a Kutya Vacsorája zenekar Éji vadász című szerzeménye az egyik, amelyre várják a videoklipeket. A zsűri tagjai között Erdély Mátyás, a Saul fia című Oscar-díjas film operatőre és Varga Líviusz is ott lesz.

A szervezők az egyházak közreműködésére is számítanak a nagy templomlakó denevérkolóniák megmentése érdekében, ami európai viszonylatban is nagyon fontos lenne.

A denevérek népszerűsítésére meseíró pályázatot is hirdettek. Emellett az állattal kapcsolatos rajzokat és kézműves alkotásokat is várnak. A legötletesebbeket a Magyar Természettudományi Múzeumban állítják ki.