Jobban megéri manapság saját lakás hitele után törleszteni, mint albérleti díjat fizetni - mondta az Otthon Centrum elemzője. Az ingatlanos cég munkatársa szerint azonban a kérdés, hogy melyik éri meg jobban, a legtöbb ember esetében csupán elméleti.
Mostanra eljutott az ingatlanpiac oda, hogy jobban megéri hitelre lakást venni, és annak a törlesztőjét fizetni, mint lakást bérelni. A kamatszint annyira kedvező, hogy az felveszi a versenyt az albérleti díjakkal – mondta a Ma reggelben Soóky-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzője.
Igen, de ez így kissé teoretikus
Az ingatlanos cég munkatársa azonban hozzátette, ahhoz, hogy valaki saját lakáshoz jusson, amelynek a törlesztője úgy alakul , mint egy másik, hasonló ingatlan albérleti díja, jelentős saját tőke is kell. Körülbelül 10 millió forintos hitelösszegnél igaz ugyanis, hogy a törlesztő és az albérlet ára nagyjából megegyezik. 10 millióért azonban, főleg Budapesten, nagyon kevés lakást lehet kapni.
Azoknak tehát, akik átmenetileg vagy hosszabb távon bérelnek, nincs meg a szükséges tőkéjük, ami a hitel mellé kell a lakásvásárláshoz. A felvetés így kissé teoretikus, hogy saját lakást vagy albérletet válasszunk – mondta.
Megéri csak kiadásra is lakást venni
Soóky-Tóth Gábor arról is beszélt, hogy nagyon erős a befektetői kereslet, mert az ingatlankiadással jelentős hozamot lehet elérni. Vannak máshonnan érkezett munkavállalók, akik Budapesten gyakran a cégük segítségével hosszabb távra bérelnek lakást. A másik szegmens a rövid távú turisztikai kiadás, amire internetes közvetítő oldalak segítségével zajlik, és akár évi 7-10 százalékos hozamot is biztosíthat az ingatlantulajdonosnak.
A befektetői kereslet a belvárosi, V. kerületi lakások iránt a legnagyobb. Az ottani új, illetve felújított, újszerű ingatlanok átlagára négyzetméterenként 500-700 ezer forint. Lassan közelítünk a 2000-es évek elején, közepén jellemző 1 millió forintos belvárosi négyzetméterárhoz. A legtöbb új lakás azonban a XIII. kerületben épül, ahol sokkal több tér van a fejlesztésekhez, mint a pesti oldal központi részén.
Idén még nőnek az árak
A közeljövőről az elemző azt mondta, az idei év még mindenképpen az ingatlanárak növekedéséről fog szólni. Az emelkedés oka, hogy Magyarországon gyors árkorrekció történt, történik.
Európában 2006/2007-ben 10 százalékkal emelkedtek az átlagárak, majd a válság után hatalmas visszaesés következett. Magyarországon a lejtmenet 2008-tól 2014-ig tartott, míg Európában már 2010/2011-ben már visszatértek a korábbi árak. Úgy tűnik, hogy Magyarország öt-hat éves lemaradást másfél-két év alatt hozza be – mondta az elemző.
A legdrágább részek kimaradt a növekedésből
Az albérleti díjak országosan 5-20 százalékkal nőttek tavalyhoz képest. Nem volt növekedés Budapest V. és VI. kerületében (ahol eleve az átlagnál magasabb árak jellemzőek) továbbá néhány egyetemi városban, így Győrben, Szegeden és Pécsett.
A legtöbb bérbevett lakás 60-70 négyzetméteres, vagy ennél kisebb volt idén és ebben nincs nagy különbség a főváros és a vidéki városok tekintetében. Ugyanakkor, míg Budapesten az átlagos méretű lakásért 140 ezer forintot fizetnek, ennél jóval kedvezőbben lehet lakást bérelni Tatán, Győrben vagy Kecskeméten. A legkedvezőbb bérleti díjak az átlagos lakásméret alapján Pécsett, Nyíregyházán és Miskolcon voltak az elmúlt félévben ahol 60-70 ezer forintért lehetett albérletet találni, de a Debrecenben bérbe adott átlagosan 60 négyzetméteres lakásokért átlagosan 91 ezer forintot fizetnek havonta.
Egyetemistáknak fontos tudni
A napokban teszik közé – július 18 és július 26-a között – a felsőoktatási felvétel ponthatárokat, és ezzel megindul a frissen felvettek körében az albérletkeresés. Az egyetemistáknak fontos tudni, hogy a fővárosban a belvárosi kislakások gyorsan elkelnek és a piacon egyre inkább a 80-100 m2-es kiadó lakások fognak dominálni, tehát akár több diák összefogva jobban járhat a bérleti piacon. Annál is inkább, mert a legtöbb albérletért Budapesten minimum 100 ezer forintot kell fizetni (és ez a vidéki városokban sem sokkal olcsóbb).
