Elvégezte minden feladatát a Rosetta űrszonda, leszállóegységének számítógépes agyát magyar szakemberek tervezték.
Az Európai Űrügynökség 1993-ban döntött úgy, hogy egy üstökös felszínére leszálló missziót tervez Rosetta néven, hogy így végezzenek helyszíni méréseket.
Az üstökösöket azért érdemes kutatni, mivel a Naprendszer ősi anyagát képviselik, ezért fontos információt hordoznak annak keletkezéséről – mondta el az M1 Minden Tudás műsorában Szalai Sándor professzor emeritus (MTA Wigner Fizikai Kutatóintézet).
A Rosetta a leszállóegységét Philae névre keresztelték, ennek központi számítógépét fejlesztette a programba 1995-ben bekapcsolódó Magyarország.
A számítógép feladata az volt, hogy a leszállás során és azután vezérelje a tudományos műszerek működését.
A Rosetta súlya 95 kilogramm lett, 11 műszerrel a fedélzetén.
Tízéves bolygóközi barangolása során összesen 6,4 milliárd kilométert repült, majd közel 2 éves hibernált állapot után mindkét kutatóegysége működésbe kezdett.
2014. november 12-én a Phile is leszállt 500 millió kilométerre a Földtől egy üstökösmag felszínére.
Miután szétvált a leszállóegység az anyaszondától, 7 órás átrepülés után talajt ért, de a mag kicsi gravitációja miatt elpattant.
Árnyékos helyre került, így a napenergia csak 57 óráig tudta életben tartani, de így is értékes anyagokat gyűjtött.
„Talált szilikátokból összeálló porszemcséket, nagyobb darab, laza szerkezetű, szivacsos porrészecskéket. A kutatók feladata, hogy megfejtsék, egyik vagy másik porrészecske hogyan alakul ki, és kerül oda” – fejtette ki Szegő Károly professzor emeritus (MTA Wigner Fizikai Kutatóintézet).
Rosetta- Philae (Fotó: ESA / AOES Medialab)
Az üstökös felszíne meglepetésekkel szolgált.
Olyan elemeket is találtak, melyek más üstökösnél nem voltak, a víz mennyisége is eltért a korábban várttól. A szén-dioxid mennyiségét mérték, ami szintén kicsit eltért.
Az anyagmintákban megtalálták az élet létrejöttéhez szükséges összes építőkövet, de ez nem jelenti azt, hogy az üstökösen élet van, vagy volt valaha.
Az üstökös hordozza ezeket az anyagokat, elviszi más bolygókhoz. Ahova becsapódik, elméletben kialakulhat primitív élet, ha az egyéb feltételek megvannak – mondta el Szegő Károly.
A Rosetta azóta is rója a köröket, üzemanyag készlete őszre fogy el, ekkor egy olyan pályára vezérlik, ahol lassan becsapódik majd az üstökösbe.
Ezzel véget ér a Naprendszer születésének és korai fejlődésének legrégebbi és legjobban megmaradt tanújának vizsgálata.
