Olyan népszerű, hogy várólista van rá - és csak 2500 forint az éves tagdíj

Kert, közösség, egészség: ezzel a három szóval lehetne legjobban jellemezni azt a fiatal mozgalmat, mely most bontogatja szárnyait Magyarországon.

„Paradicsomot ültettünk ide, a két oldalán borsó van, most már virágzik. Kettő paprikapalántánk van, kevés gyöngyhagymánk is, és vetettünk kaprot és sárgarépát.  Már kezd érni az eper, egy kilót már leszedtünk” – mutatta az M1 Kosár című műsorában Szilas Mónika, aki családjával konyhakertet tart fenn egy közösségi kertben Budapesten, a panelházak tövében.

Magyarországon ötödik éve fut a közösségi kert program.

Ezalatt hét kertet vehettek birtokba a lakosok Szentendrén és Budapesten.

2500 forint egy évre

Mindenkinek ugyanakkora parcella jut, noha nem teljesen ugyanolyan.

Összesen huszonhat ágyás található az első kertben Kispesten: vannak magas és alacsony ágyások is.

Előbbieket úgy tervezték, hogy az időseknek ne kelljen lehajolni, és könnyebben hozzáférjenek – magyarázta Elekné Ilovai Gabriella Magyarország első közösségi kertjében.

Gabriella szintén a környéken lakik, és a gyerekeivel jár le gondozni növényeit.

Itt senki sem profi, inkább lelkes amatőr.

A terület korábban kutyafuttatóként működött, aztán a helyiek az önkormányzattal karöltve gondoltak egyet, és felparcellázták a területet. Ennek már öt esztendeje, azóta nagyon sok minden megtermett itt.

A kert roppant népszerű a helyiek körében, ráadásul az éves tagdíj mindössze 2500 forint vízzel együtt.

Az ágyásában ki-ki a neki kedves zöldségeit, virágait nevelgetheti.

A kert megannyi közös témát ad, és itt éppen ez a lényeg.

Közösségi élet

„Hét keret sikerült alapítanunk, négyet Kispesten”  – mondta el Rosta Gábor, a Városi Kertek Egyesületének elnöke.

A közösségi kert mozgalom egyik elindítója azt mondja, hogy a legfontosabb szempont a harmonikusan együtt élő közösségek létrehozása. Ők ehhez teremtik meg a feltételeket.

Ezek a közösségek nagyon aktívak, főleg azért, mert a kert megkövetel valamilyen együttműködést: öntözni, gyomlálni kell, nagyon sok az interakció.

Egy ilyen kertben a munka 10 %-a kertészkedés, és 90%-a közösségi élet – mondta Rosta Gábor.

A közösségi kertekben ki-ki maga neveli ágyásaiban zöldségit, gyümölcseit.

Budapest, 2015. május 27. Frissen elültetett facsemetét locsolnak a főváros legnagyobb közösségi kertjének, a Kerthatár Közösségi Kertnek a hivatalos megnyitóján a Magyar Telekom használaton kívüli telkén, a IX. kerületi Soroksári úton 2015. május 27-én. A Magyar Telekom - lakossági kezdeményezést felkarolva - a hazai vállalatok közül elsőként biztosítja, hogy használaton kívüli telkén civil szervezet közösségi kertet hozzon létre, ahol a környéken élők saját zöldséget, gyümölcsöt, gyógy- és fűszernövényeket termeszthetnek. MTI Fotó: Mohai Balázs

Frissen elültetett facsemetét locsolnak a főváros egyik közösségi kertjében (MTI/Mohai Balázs)

Jó az egészségnek

A dietetikus szerint ez jelentős lépés az egészséges táplálkozás felé.

„Az itt lakó embereknek ez nagyon nagy lehetőség, hiszen mindig arról beszélünk, hogy változtassunk életmódot, étrenddel, mozgással. Maguk ápolják a kertjüket, maguk termesztik a növényeiket és ez mind vegyszermentesen történik” – fogalmazott Ilovai Józsefné dietetikus, biotechnológus.

A szakértő azt mondja, hogy ráfér a magyar lakosságra egy kis étkezési reform. Általában szénhidrátokat fogyasztanak az emberek, miközben naponta három alkalommal kellene zöldséget fogyasztani – hangsúlyozta.

A közösségi kertekben kizárólag bio módszerekkel termelnek. A termés kapós, kerítéssel kell megvédeni.

Az elmúlt időszakban nemcsak a közösségi kertek fejlődtek, de fejlődött maga a koncepció is.

Az óbudai a hetedik

„Ez az első olyan kertünk, ahol egy parkban hoztuk létre a kertet, ahol több féle funkció fog találkozni” – mondta Rosta Gábor.

Az óbudai kertben ugyanis készült árnyékos játszótér a gyerekeknek, szabadtéri fitneszsarok és egy hatalmas napozó vagy rohangáló.

Eredetileg a terület egy 1000 négyzetméteres betonpálya volt, de hamar megszüntették. Ez most a hetedik és legújabb kert, még hátravannak az utolsó simítások. Itt is 26 ágyás van, az elsőben már sarjadnak a növények.

A kertekben egyébként szigorú szabályok érvényesülnek, nem lehet mérgező vagy kábító hatású növényt ültetni.

A kertben tilos továbbá dohányozni és alkoholt inni.

A kertek annyira népszerűek, hogy Óbudán például negyven fős várólista van, így biztos, hogy nem marad ágyás üresen.

A kispesti kert pedig az iskolások kedvence: rendszerint  biológia órát tartanak a közösségi kertben. A kerületben található összes iskola, óvoda ellátogathat ide, a gyerekek pedig megszagolhatják, megfoghatják a növényeket.

Egy nő palántát ültet a főváros legnagyobb közösségi kertjének, a Kerthatár Közösségi Kertnek a  hivatalos megnyitóján a Magyar Telekom használaton kívüli telkén, a IX. kerületi Soroksári úton 2015. május 27-én. A Magyar Telekom - lakossági kezdeményezést felkarolva - a hazai vállalatok közül elsőként biztosítja, hogy használaton kívüli telkén civil szervezet közösségi kertet hozzon létre, ahol a környéken élők saját zöldséget, gyümölcsöt, gyógy- és fűszernövényeket termeszthetnek. MTI Fotó: Mohai Balázs

(MTI/Mohai Balázs)

 

Másra is gondolnak

Itt a privát kis telkek mellett van egy közös földdarab is, ahol együtt gondozzák a növényeket.

„25-en vagyunk és minden egyes közös területen termett növény 25 felé megy. Ha megtermett egy bab, akkor nem az egészet szeded le, hanem gondolsz arra, hogy másnak is jusson belőle” – mesélte Nagy Mária, az egyik közösségi kert-használó.

A zsúfolt nagyvárosok problémája, hogy nehezen tudnak valódi közösségek kialakulni.

A hozzáértők több év tapasztalattal a hátuk mögött vallják, hogy az ilyen kertek valódi, összetartó közösségeket hoznak létre, környezettudatosságra nevelik a gyerekeket, és még egészséges biozöldséggel is ellátják a család uzsonnaasztalát.