Brexit után: a gibraltáriak a turizmus miatt aggódnak

Egy hatalmas szikla, ami mindig is stratégiai jelentőséggel bírt a Földközi-tenger kijáratánál: a spanyol örökösödési háború idején szerezték meg az angolok, évszázadok óta brit koronagyarmat. Spanyolország régóta igényt tart Gibraltárra, a múlt heti Brexit népszavazás után a spanyolok ismét jelezték: átvennék a félsziget ellenőrzését. A gibraltáriak leginkább attól tartanak, hogy a spanyolok lezárják a határt, ez pedig drasztikus hatással lenne a kereskedelemre és az idegenforgalomra.

A 30 ezres város elsődleges bevételi forrása a turizmus, évente több millió vendég érkezik ide, hogy meglátogassa ezt az egészen furcsa brit tengeren túli területet.

Amikor múlt héten a britek a Brexit népszavazáson úgy döntöttek, hogy kilépnek az Európai Unióból, a spanyolok néhány órával később ismét bejelentették igényüket Gibraltárra, ahol egyébként a lakosság többsége az unióban maradást támogatta.

Gibraltár, 2016. június 24. Járókelők egy zsúfolt utcán a Nagy-Britanniához tartozó Gibraltárban 2016. június 24-én, a brit EU-tagságról tartott népszavazás másnapján. (MTI/EPA/A.Carrasco Ragel)

A turistákból élnek az üzletek

Több nemzetközi tévécsatorna is forgatott Gibraltár főutcáján. Az egyik stábnak egy üzletvezető úgy fogalmazott: Gibraltár az ideérkező turistáktól függ, a belvárosi boltok mind belőlük élnek.

A férfi úgy látja: aggasztó a helyzet, és nem tudni, hogy a múlt héten elindult folyamat hová vezet. Egy másik üzletember azt nyilatkozta: az Európai Unió egyik legnagyobb előnye a szabad munkaerőáramlás és az áruk szabad áramlása volt.

Attól tart, hogy a döntéssel ez csorbulni fog. Szerinte a legrosszabb forgatókönyv, ha a spanyolok esetleg lezárják a határt, aminek drasztikus hatása lenne az importra és az idegenforgalomra egyaránt.

Fontos stratégiai pont

Spanyolország nagyon régóta szeretné, hogy a területi integritás elve érvényesüljön, ám ez szemben áll az önrendelkezés jogával, amit a gibraltáriak fenntartanak maguknak. Ám az 1967-es, majd 2002-es népszavazáson elvetették, hogy akár Spanyolország, akár egy közös szuverenitásgyakorlás érvényesüljön a két terület fölött – mondta Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem egyetemi docense a Kossuth Rádió Közelről című műsorában.

Hozzátette: nem szabad lebecsülni Gibraltár geostratégiai jelentőségét, nem csökkent a jelentősége ugyanis annak, hogy a Földközi-tengeren a hajóforgalom Gibraltáron keresztül zajlik.

Nem az Egyesült Királyság, hanem inkább a NATO tartja stratégiai fontosságúnak Gibraltárt, ami azonban brit szuverén terület, és Londonnak nagyon fontos, hogy az ilyen típusú területeit a kezében tartsa, és ne engedélyezzen olyan befolyást, amely saját hatalmi érdekeivel szembe menne – fejtette ki a szakember.

Nem része a vámuniónak

Gálik Zoltán emellett arról is beszélt, hogy Gibraltár nem része a vámuniós rendszernek, így például nem teljesen szabadon áramolhatnak az áruk Spanyolország és Gibraltár, illetve az Európai Közösség többi ország között.

“Ezer szálon függ” Gibraltár jövője, nem csak az Egyesült Királyság alkotmányos rendszerétől, hanem a spanyolországi gazdaságtól is – fogalmazott Gálik Zoltán.

Az egyetemi docens szerint a feszültség a két ország között ugyan valamelyest oldódott a 2000-es évek elején, ám 2010-2013-as évben ismét egymásnak feszültek a britek és a spanyolok, olyannyira, hogy lezárták a határt, és 50 eurós díjért lehetett csak közlekedni, mivel egy halászai vitát nem tudtak tisztázni.

Ami biztos, hogy a Brexit-eljárás a következő években eltart majd, és kardinális kérdés lesz az összes brit tengerentúli terület jövője – fejtette ki a docens.

Ha a spanyolok szigorúbb ellenőrzéseket vezetnének be a határon, akkor a helyi vállalkozókra, illetve az egész, 30 ezer fős közösségre, amely a területen él közvetlen hatása lenne, de Gálik Zoltán úgy véli, hosszútávon nem lesz ilyen jellegű probléma, és meg tud majd állapodni az Egyesült Királyság és Európa.