A hosszú távú életbiztosítási és önkéntes pénztári megtakarítások válságállónak bizonyultak, a biztosítási szektorban a Szolvencia II rendszerhez és az alacsony hozamkörnyezethez történő alkalmazkodás a fő kihívás, a pénztáraknál finanszírozási kockázatok vannak, a szövetkezeti hitelintézetek az átalakulás közepén tartanak, a pénzügyi vállalkozások aktivitása csökken, a befektetési vállalkozások iránti bizalmat nem ingatták meg a botrányok - derül ki az MNB pénteken bemutatott jelentéséből.
Az idén második alkalommal elkészült kockázati jelentés a 2015 április 30. és 2016 június 15. közötti időszakot öleli fel.
Szeniczey Gergő, a jegybank fogasztóvédelemért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgatója pénteken Budapesten, a bankszektoron kívüli pénzügyi piacok kockázati jelentését ismertető háttérbeszélgetésen a Brexit kapcsán hangsúlyozta, az MNB kiemelt figyelemmel kíséri a pénz- és tőkepiaci fejleményeket, felkészült a felmerülő kockázatok kezelésére, és mindent megtesz a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében.
Nagy Koppány, az MNB biztosítás-, pénztár-, pénzügyi vállalkozások és közvetítők felügyeleti igazgatóságának igazgatója elmondta: a háztartási megtakarítások tavaly közel 3000 milliárd forinttal bővültek, ami alapvetően a kötvény- és tőkepiacon csapódott le.
A hosszú futamidejű életbiztosítási és önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások volumene az elmúlt 2 évben évi 6,9 százalékkal nőtt a 2007 és 2013 közötti, átlagosan évi 2,7 százalékos bővülés után. Az életbiztosítási és önkéntes nyugdíjpénztári tartalékok a GDP növekedését meghaladó mértékben, 4,1 százalékkal bővültek, aminek jelentős részét államkötvényben helyezik el, így fontos szerepük van az állam finanszírozásában.
Az életbiztosítási piacon 2015-ben 3 százalékkal nőtt a folyamatos díjú szerződések díjbevétele, nem kis részben a nyugdíjbiztosításoknak köszönhetően. Az egyszeri díjas díjbevétel ugyanakkor visszaesett. A nem-élet ág díjbevételei tavaly 8,6 százalékkal bővültek, amiben oroszlánrésze volt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) 20,2 százalékos növekedésének. A kgfb kárhányada és kombinált mutatója csökkent, de még mindig kritikus, a nyereséges működés érdekében várhatóan díjemelésre kerül sor.
A biztosítók átlagos adózás utáni tőkearányos eredménye (ROE) tavaly 17,9 százalék volt, elérte a válság előtti szintet. A jövőbeni kilátások azonban nem ennyire rózsásak, mivel az alacsony hozamkörnyezet csökkenti a pénzügyi eredményt, és egyes intézményeknél jobban rámutat az üzleti modell és mérethatékonysági problémákra. A legnagyobb kihívást az új S II rendszerhez történő alkalmazkodás jelenti, egyes intézményeknél tőkemegfelelési problémák léphetnek fel. Az MNB a tőkemegfelelés terén a kockázat növekedését várja és többlettőke tartását javasolja.
Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a válság alatt felfutó nem fizető arányt sikerült megállítani 50 százalékon, a taglétszám azonban továbbra is csökken. A munkáltatói tagdíj-hozzájárulás visszaszorult, az összes befizetés kétharmada már egyéni befizetés, az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások megközelítik az 1200 milliárd forintot. A kasszák az alacsony hozamkörnyezet ellenére tavaly is 4,41 százalékos reálhozamot értek el. A tovább csökkenő hozamszint miatt viszont veszélyben forog a pénzügyi eredmény és a költségek nem fizetőktől való levonása, ezáltal nőhet a finanszírozhatóság kockázata.
Kerekes Nikoletta, a hitelintézeti főosztály vezetője elmondta, a szövetkezeti hitelintézeti szektorban jelentős fúziós hullám zajlik, a tagintézmények száma az induláskori 122-ről 88-ra csökkent. A legjelentősebb változás tavaly az FHB Jelzálogbank és FHB Kereskedelmi Bank integrációba való belépése volt, amivel az a második legnagyobb hitelintézeti csoporttá vált. A szövetkezeti hitelintézetek mintegy 40 százaléka veszteséges volt, az integráció azonban konszolidált szinten 3,94 milliárd forint mérleg szerinti eredményt ért el a Takarékbank pozitív eredményének köszönhetően. Az eredmény nem tartalmazza az FHB csoport 10,6 milliárd forintos veszteségét.
A kockázatkezelés és a portfólióminőség az egységes szabályozási háttér megteremtésével javult, a hitelaktivitás azonban elmaradt a lehetőségektől, az egységes banküzemi háttér hiánya továbbra is akadálya az integrációban rejlő üzleti potenciál kihasználásának.
Forrás: Shutterstock
A bankcsoporton kívüli pénzügyi vállalkozások tevékenységi körében súlypont eltolódás látható a lakossági hitelezés felől a lejárt követelésvásárlási tevékenység felé. A piac szereplőinek 70 százaléka nyereséggel zárta 2015-öt, ugyanakkor ez az eredmény csak egyszeri hatásoknak köszönhető. Továbbra is a szektor koncentrálódása várható.
A tőkepiacon a befektetési vállalkozások tőkemegfelelési mutatója továbbra is magas, közel 24 százalék, jövedelmezőségük a magasabb Beva-díjak és szigorodó szabályozás miatt csökkent. A visszélések nem ingatták meg a befektetői bizalmat, de rámutattak a szektor működési kockázataira. Konszolidáció indult el e piacon, 2015 végére hárommal, 18-ra csökkent a befektetési vállalkozások száma, és 2016-ban további egy szünteti meg tevékenységét – ismertette Dakó Gábor, a tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság főosztályvezetője.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) forgalma tavaly nőtt, amit tovább erősíthet a börze új fejlesztési stratégiája, illetve az MNB tulajdonszerzése a BÉT-ben. A tartós befektetési számlák (tbsz) állománya tovább bővült, míg a nyugdíj-előtakarékossági számlák (nyesz) volumene változatlanul csökken, aminek az lehet az oka, hogy a tbsz rugalmasabb konstrukció. A befektetési alapok nettó eszközértéke tavaly év végén 5777 milliárd forinttal új történelmi csúcsra ért, a kamatozó eszközökbe fektető alapoknál viszont az alacsony kamatkörnyezet miatt tőkekivonás indult meg.
