Brexit-szavazás: felmérések szerint a bennmaradást pártoló tábor győzhetett

A YouGov és az Ipsos-Mori által napközben elvégzett vizsgálatok szerint a bennmaradásra 52, ill. 54 százalék, a kilépésre 48, ill. 46 százalék voksolhatott. A font idei csúcsára ért este 11 után, ez jelzi, hogy a nemzetközi pénzpiacok megnyugodtak.

A bennmaradást pártolók győzelmét valószínűsíti a legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGoV által a brit EU-tagságról rendezett csütörtöki népszavazás befejezése után közzétett – hangsúlyozottan nem exit poll-jellegű – felmérés.

Később az Ipsos-Mori közvélemény-kutató is a bennmaradást támogatók győzelmét jelzi előre az Egyesült Királyság európai uniós tagságáról tartott csütörtöki népszavazáson; a szerdán és csütörtökön végzett felmérés szerint 54 százalék szavazott a bennmaradásra, és 46 százalék a kilépésre.

Boris Johnson – nem hivatalosan – a Brexit-pártiak vereségéről nyilatkozott:

Nigel Farage, az euroszkeptikus UKIP vezetője, és a Brexit-kampány egyik arca viszont úgy tűnik, elismerte a vereséget. Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) vezetője szerint “úgy tűnik”, hogy bennmaradást pártolók győztek a brit EU-tagságról rendezett csütörtöki népszavazáson.

 

 

Több mint nyolcvan euroszkeptikus, konzervatív politikus, köztük a kormány összes tagja írt levelet David Cameron brit miniszterelnöknek, hogy az uniós tagságról tartott népszavazás kimenetelétől függetlenül maradjon miniszterelnök – jelentette csütörtök este honlapján a The Telegraph konzervatív brit napilap.

Robert Syms konzervatív politikus, a felhívás kezdeményezője az egyik közösségi oldalon tudatta: az aláírók kétharmada a kilépés mellett kampányolt. Boris Johnson korábbi londoni polgármester is aláírta a levelet, aki a kilépésért kampányoló tábor egyik vezéralakja volt.

Van, ahol korábban befejezték

Gibraltáron a választásra jogosultak 83,65 százaléka vett részt az uniós tagságról tartott brit népszavazáson csütörtökön.

Az Ibériai-félsziget legdélebbi pontján található brit terület jelentette elsőként a részvételi adatokat. Gibraltáron az időeltolódás miatt egy órával az Egyesült Királyság többi része előtt zárták az urnákat. Gibraltáron mintegy 23 ezren voltak jogosultak szavazni. Ha országosan is magas a részvételi arány, az minden szakértő szerint csökkenti a kilépést támogatók győzelmi esélyeit, mert a kilépést támogatók körében magasabb részvételi hajlandóság miatt nekik az alacsony részvételi arány kedvezne.

Idei csúcsán a font

Meredek emelkedéssel idei eddigi csúcsára erősödött a font arra a hírre, hogy valószínűleg a bennmaradást pártolók győztek a brit EU-tagságról rendezett csütörtöki népszavazáson. A font egysége, amelyet a múlt héten 1,41 dollár körüli szinten jegyeztek Londonban, átlépte az 1,50 dollárt.

Így kezdték és fejezték be

A szavazóhelyiségek helyi idő szerint reggel 7 órakor – közép-európai idő szerint reggel 8 órakor – nyitottak, és a 46,5 millió szavazópolgár 22 óráig – közép-európai idő szerint 23 óráig – adhatta le voksát.

A szavazáson a brit állampolgárok mellett az Ír Köztársaság, illetve a jórészt egykori brit gyarmatok alkotta Nemzetközösség életvitelszerűen Nagy-Britanniában élő nagykorú állampolgárai, valamint a Nagy-Britanniához nem tartozó, de vele együtt az Egyesült Királyságot alkotó Észak-Írország 18 évesnél idősebb lakói vehettek részt. Szavazhattak Gibraltár lakói is, az EU-társállamok Nagy-Britanniában élő polgárai viszont nem.

Pub-ban is le lehetett adni a szavazatot 2016. június 23-án. MTI/EPA Fotó

A szavazóurnákat 382 szavazatszámláló központba viszik, és a végeredményt várhatóan péntek délelőtt, a manchesteri városi tanács dísztermében jelentik be hivatalosan. Szakértői becslések szerint azonban helyi idő szerint hajnali 3-4 óra között már viszonylag megbízható képet lehet alkotni a várható eredményről.

Egy kérdés, két válasz

A szavazólapon egy kérdés és két választási lehetőség szerepelt. A kérdés úgy hangzott: “Az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja maradjon-e, vagy lépjen ki az Európai Unióból?”. A kérdés alatt szerepelt a két válaszlehetőség.

David Cameron miniszterelnök három éve hirdette meg a referendumot, és február 20-án jelentette be hivatalosan a népszavazás időpontját. Nagy-Britannia történetében ez mindössze a harmadik népszavazás volt.

Az elsőt 1975-ben tartották, szintén arról, hogy Nagy-Britannia az akkori európai közösség tagja maradjon-e; azon a referendumon a választók kétharmados többséggel a bennmaradás mellett döntöttek.

A második népszavazást öt éve rendezték a parlamenti választási rendszer reformjáról, de a konzervatívok akkori koalíciós partnere, a Liberális Demokraták által szorgalmazott módosítást a választók 69 százaléka elvetette.

A brit EU-tagságról szóló csütörtöki népszavazás a viharos időjárás okozta kisebb-nagyobb fennakadások ellenére jórészt zavartalanul zajlott. Dél-Angliára és Londonra – a legsűrűbben lakott brit országrészekre – éjszaka és délelőtt villámlással és mennydörgéssel kísért trópusi záporok zúdultak, több helyen hirtelen áradásokat okozva.

Néhány térségben választóhelyiségeket is elöntött a víz. Az érintett helyszínek többségében a szavazófülkéket máshová helyezték át.