Svarcban is nagyban megy a tippelgetés az Eb-eredményekre

Illegális úton is napi százmilliós összegeket kockáztatnak és nyernek a magyar fogadók, a sportesemények eredményeinek tippelgetése nem csak a hivatalos Szerencsejáték Zrt-n keresztül folyik nagy tételben. Különösen igaz ez a labdarúgó-Európa-bajnokság idején.

Szerény becslések szerint is évi több tízmilliárd forint megy ki az országból – és nyereményként részben jön vissza – a külföldről szolgáltató online szerencsejáték oldalakon keresztül. Ezek működése Magyarországon a hazai jog szerint illegális, ám a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hiába blokkolt több száz ilyen oldalt, azok magyar nyelvű változatai új címen újra és újra elérhetővé válnak a neten.

Több mint a harmada illegális

Koppány Gergely, a Szerencsejáték Zrt. igazgatóhelyettese azt mondta, a legutóbbi, öt-hat évvel ezelőtti adatok szerint az online szerencsejátékok piaca körülbelül 100 milliárd forintos, de ma már ennél minden valószínűség szerint nagyobb összegről van szó. Pontosan nem lehet megmondani, mekkora az online fogadóirodák bevétele, mert a külföldről szolgáltatók, ha közölnek is adatokat, azok nem országra lebontott statisztikák.

Stieber Zoltan átemeli Robert Almer osztrák kapus fölött a labdát és 2-0-s vezetést szerez a franciaországi labdarúgó Európa-bajnokság F csoportjának első fordulójában a bordeaux-i Új Stadionban 2016. június 14-én. Magyarország 2-0-ra győzött. (MTI/AP/Andrew Medichini)

Mint Koppány Gergely mondta, a Szerencsejáték Zrt. piackutatásokon alapuló becslései azt mutatják, az állami cég jelenleg a piac több mint 60 százalékát fedi le, és az igazgatóhelyettes szerint a magyar állami játékszervező által kihasított közel kétharmados arány a jövőben várhatóan tovább fog nőni.

Biztonságot és jó oddsokat ígér az állami cég

Az igazgatóhelyettes hangsúlyozta, a fogadóktól kapott visszajelzések azt mutatják, hogy a cég versenyképes szolgáltatást nyújt a megtippelhető események kínálatát és az oddsokat, vagyis a nyerési esélyeket, nyereményeket tekintve is, ráadásul a nyereményből már nem kell adózni.

A cég kereskedelmi és játékszervezési Igazgatóságának helyettes vezetője szerint az is fontos, hogy a Szerencsejáték Zrt. olyan eseményeket nem kínál, amelyeknél nagy az esély a bundázásra – például nem lehet arra fogadni, ki fogja elvégezni az első bedobást egy meccsen az adott csapat részéről. Kiemelt szempont, hogy a fogadók biztosak lehessenek benne, tiszta, ellenőrzött játékban vesznek részt, és ha jól tippelnek, megkapják a nyereményüket – mondta Koppány Gergely.

Napi több száz milliós is lehet az illegális forgalom

Ezen számítás alapján is látszik azonban, hogy az illegális oldalakon évente legalább 40 milliárdot tesznek fel a magyar fogadók különböző sportesemények eredményeinek megtippelésére, valamint online kaszinó- és pókerjátékokon.

Más kalkulációk szerint az online szerencsejáték teljes évi forgalma meghaladhatja a 150 milliárd forintot, amelyen belül a kaszinó és a póker aránya 50-60 százalék, és ezek jellemzően külföldi oldalakon játszhatók. A nemzetközi játékszervezőknél sportfogadásra elköltött pénzzel együtt így már inkább 100 milliárd körül alakul az illegális oldalakon eljátszott összeg, vagyis napi több százmilliós is lehet az illegális oldalak magyarországi forgalma.

Az online szerencsejátékok piacának mérete kapcsán Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke is a legalább 100-150 milliárdos összeget említette. Ezen belül a sportfogadás arányát szintén 40-50 százalékra tette, és kiemelte, hogy nagy világesemények idején, mint a mostani labdarúgó-Eb, ez még magasabbra kúszik.

Tiltás helyett újraszabályozást javasol a szövetség

Schreiber István megjegyezte, az emberek egyharmada kóstol bele a szerencsejátékba, minden hetedik, nyolcadik pedig rendszeresen játszik a pénzével. A szakmai szövetség vezetője szerint egyértelműen látszik, hogy a magyarok a NAV próbálkozásai ellenére sem fordulnak el a külföldi fogadási oldalaktól, ezek ugyanis nem zugvállalkozások, a saját országukban hivatalosan engedélyezett játékszervezőkről van szó, akik az Európai Unió más államaiban is kínálják a szolgáltatásaikat.

Nem a tiltás, hanem az újraszabályozás lehet tehát a jövő útja – hangsúlyozta. A  külföldi játékszervezők adatfolyamának és bankolásának ellenőrzésével – amire szerinte megvan a technikai lehetőség – megoldható, hogy ezek Magyarországon se feketén, hanem rendes, adófizető szolgáltatókként működjenek – mondta.

Lang Ádám, Fiola Attila, Guzmics Richárd és Gera Zoltán (b-j) és az osztrák csapatban játszó Zlatko Junuzovic (a földön) MTI Fotó: Illyés Tibor

 „Nem lehet már elvenni”

A piac jövője Koppány Gergely, a Szerencsejáték Zrt. igazgatóhelyettese szerint most nehezen megjósolható. Mint fogalmazott, a magyar szabályozás egyértelmű, legálisan csak a Szerencsejáték Zrt. szervezhet online fogadásokat, a NAV szerencsejáték-felügyeleti főosztálya pedig mindent megtesz, hogy érvényt szerezzen a törvénynek. Kérdés azonban hogyan lehet ezt hatékonyan megtenni az internet korában – tette hozzá.

Schreiber István szerint azon szerencsejátékozó magyarok számára, akik intenzíven használják az internetet, természetes, hogy a nagy külföldi fogadóoldalakat is felkeresik. Ahogy más vitatott online szolgáltatások, mint az Uber példája is mutatja, ha valamire tömeges az igény és a felhasználók elégedettek a szolgáltatással, akkor nem lehet csak úgy betiltani. Nem fognak leszokni róla, és már elvenni sem lehet tőlük – fogalmazott.

Guzmics Richárd (b2), valamint az osztrák Christian Fuchs (b) és Marc Janko MTI Fotó: Illyés Tibor

Az EU-nak kellene döntenie

Rippel-Szabó Péter ügyvéd szerint a vita lényege, hogy a vitatott nemzetközi sportfogadási oldalak saját európai uniós országukban bejegyzett, jogszerűen működő vállalkozások, amelyek az uniós jog alapján más tagállamban is kínálhatják szolgáltatásaikat. Közérdekre hivatkozva azonban a tagállami jogszabályok helyi szinten korlátozhatják a határokon átnyúló szabad szolgáltatásnyújtás jogát. Ezt teszi Magyarország is, aminek indokoltságát, jogszerűségét a piaci szereplők régóta vitatják.

A sportfogadási joggal is foglalkozó szakember szerint jelenleg úgy tűnik, a vita végeérhetetlen, legalábbis amíg az Európai Unió – elsősorban egy jogszabály alkotásával – határozottan állást nem foglal a kérdésben.