Deutsch: párbeszéd is kell a Digitális Jólét Program sikeréhez

A kormánybiztos szerint a fejlődés nem járhat társadalmi párbeszéd nélkül. Az MKIK vezetője úgy fogalmazott: ne csak otthon, hanem az iskolában is találkozzon a gyerek infokommunikációs eszközzel. Felszólalt a Magyar Telekom vezérigazgatója is, aki szerint a digitális fejlődés nem választás kérdése. Az NMHH főigazgatója az esélyteremtés fontosságáról értekezett.

Jakab István (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke az esemény megnyitóján arról beszélt: az információs társadalomért dolgozók “a jövőt formáló emberek”, akik azért tevékenykednek, hogy Magyarország sikeresen őrizze meg és növelje versenyképességét. Hozzátette, a cél az, hogy “a világháló a közjót szolgáló térré váljon”.

Párbeszédet szorgalmaz a miniszterelnöki biztos

A kialakítás és a végrehajtás során a Digitális Jólét Program sikeréhez széleskörű párbeszédre, a kormányzat, a piaci szereplők, a szellemi, társadalmi és tudományos műhelyek, valamint a nyilvánosság együttműködésére és a kormányzat aktív szerepvállalására van szükség – hangsúlyozta Deutsch Tamás. Csak ott volt sikeres a digitális átállás, fejlesztés, ahol a kormányzat is elvégezte a rá váró feladatokat – jelentette ki az Informatika a Társadalomért Egyesület által szervezett tanácskozáson a politikus, hozzátéve, mára e területen “a kormányzat felzárkózott másokhoz”.

Budapest, 2016. június 16. Biró Albert, az Informatikai Társadalomért Egyesület elnökségi tagja (b) és Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos az Információs Társadalom Parlamentje című rendezvényen az Országház Felsőházi termében 2016. június 16-án. MTI Fotó: Soós Lajos

Biró Albert, az Informatikai Társadalomért Egyesület elnökségi tagja (b) és Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos az Információs Társadalom Parlamentje című rendezvényen az Országház Felsőházi termében 2016. június 16-án (MTI/Soós Lajos)

“Alapvető célkitűzés, hogy a digitalizációnak mindenki a nyertese legyen” – fogalmazott, jelezve, ez megvalósulhat úgy, hogy valaki “nagyon komolyan tud előrelépni az életében”, de úgy is, hogy valakit sikerül megóvni a folyamat természetes negatív következményeitől. Hozzátette: a jövő januári áfacsökkentés az egyik eszköze annak, hogy a korábbinál is többen élhessenek az internet előnyeivel.

A miniszterelnöki biztos célként említette, hogy két éven belül érdemi eredményei legyenek a magyar oktatási rendszer digitális átalakításának, továbbá a tanárok, oktatók lehetőséget kapjanak saját digitális kompetenciák fejlesztésére, minden polgár a lakóhelyétől tíz kilométeren belül elérhessen olyan intézményt, amelyben ingyenesen fejlesztheti digitális alapképességeit, és hasonló képzésen vehessenek részt – már meglévő programok erősítésével is – a hazai kis- és középvállalkozások tulajdonosai, vezetői.

Deutsch Tamás célnak nevezte azt is, hogy Magyarország 2018-ra elérje, 2020-ra pedig meghaladja az uniós átlagot a digitális írástudás, az internethasználat és -elterjedtség, a tanárok digitális kompetenciái és az oktatás digitalizáltsága terén. Napjainkra a digitális gazdaság részaránya Magyarország termelésében elérte a 20 százalékot, ezek a területek alkalmazzák a dolgozók 15 százalékát, és az ágazatnak fontos szerepe lesz a gazdasági növekedésben és a foglalkoztatás bővülésében – mondta.

A miniszterelnöki biztos az esemény előtti sajtótájékoztatón hangsúlyozta: noha az elmúlt években az uniós átlag többszörösével bővült a hazai GDP, “vannak nagyon komoly tartalékai még a magyar gazdaság növekedésének”, és ezek egyike a digitális gazdaság; ez lehet az a “lendítőerő”, amely a következő években egy-két százalékos további növekedést eredményezhet.

Nem problémaként, hanem lehetőségként tekintünk arra, hogy Magyarországon több mint húszezer betöltetlen informatikus álláshely van – jelentette ki Deutsch Tamás. Kérdésre válaszolva arról is beszélt: a köznevelési rendszer feladata lesz felkészíteni a diákokat arra, hogy Magyarországon ma lényegében nincs olyan állás, amelynek a betöltéséhez “jelentős mértékű digitális ismeret, készség, tudás ne kellene”.

A digitalizáció nem csodaszer, de nagyon sok jelentős probléma megoldásának már a világban bevált módszere; ezt az utat akarjuk járni – fogalmazott, hozzátéve, az állam működését olcsóbbá tevő átalakuláshoz szükséges hazai és uniós források rendelkezésre állnak. A közszféra működésének átalakítására 1,1-1,2 milliárd eurónyi forrás áll rendelkezésre, és a gazdaságfejlesztési források jelentős hányada is igénybe vehető ilyen programokra – mondta.

Parragh: nélkülözhetetlen a digitális technikák oktatása

A digitális technikák oktatása nélkülözhetetlen, fontos, hogy a digitális eszközöket ne csak otthon használják a gyerekek, hanem az iskolákban is tanuljanak meg dolgozni, valós feladatokat megoldani velük – mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke csütörtökön Budapesten, az Információs Társadalom Parlamentje című rendezvényen.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az Információs Társadalom Parlamentje című rendezvényen az Országház Felsőházi termében 2016. június 16-án (MTI/Soós Lajos)

Parragh László kifejtette, a vállalkozói társadalom tagjainak többsége az életkorából fakadóan távolabb áll a mai kor technikáitól, a vállalatvezetők félnek az informatikától, demotiváltak, nem ismerik a digitális eszközök működését, ami hátrányt jelent számukra. A helyzet megoldásában segít például az MKIK közreműködésével létrejött Vállalkozz digitálisan! című projekt, amellyel egyebek mellett bemutatható, hogy a digitális technológiák alkalmazása milyen előnyökkel jár a vállalatirányításban.

Beszámolója szerint a program kéthetes indulása óta nagy az érdeklődés a vállalatok körében. Felidézte: a projekthez csatlakozó vállalkozások többek között ingyenes és személyes informatikai auditban és tanácsadásban részesülnek, valamint egy olyan minősítést adnak a cégeknek, amelynek segítségével öt százalék többletforrást kaphatnak a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatokon.

NMHH: esélyteremtés már 2018-ra

Aranyosné Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) főigazgatója felszólalásában megemlítette: kontinensünkön az informatikai esélyegyenlőségnek ma az a feltétele, hogy minden európai polgárhoz eljusson az internet.

Kiemelte, hogy Magyarország két évvel korábban, már 2018-ban eleget tesz annak az uniós célnak, hogy minden polgár számára hozzáférhető legyen a szupergyors szélessávú internetes hálózat. Európa nagyot léphet előre, ha egységes programot dolgoz ki az esélyteremtésre – közölte.

Új életet lehet az NFM az eMagyarország-programba

Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért és infokommunikációért felelős államtitkára a Nemzeti infokommunikációs stratégia eddig elért eredményeit ismertetve a négy alappillér – digitális infrastruktúra, digitális kompetenciák, digitális állam, digitális gazdaság – közül szintén az oktatást emelte ki.

A stratégia részeként több GINOP programot is említett, így például az oktatási intézmények és az infokommunikációs vállalatok közötti együttműködés támogatásáért indított, illetve az MKIK vezetésével létrehozott, a vállalkozások infokommunikációs (IKT) ellátottságát ösztönző, motivációs, szemléletformáló és kompetenciafejlesztő programot.

Beszámolt arról is, hogy a tervek szerint 2018. december 31-ig 1500 eMagyarország pontot korszerűsítenek, lehetővé téve a magánszemélyeknek – főleg a számítógéptől, internettől eddig elzártaknak – a digitális készségek fejlesztését.

Magyar Telekom: a digitalizáció nem választás kérdése

A digitalizáció nem választás kérdése, az viszont a mi döntésünk, hogy elszenvedői vagy aktív résztvevői legyünk a változásnak – mondta a Magyar Telekom vezérigazgatója csütörtökön, az Információs Társadalom Parlamentje című rendezvényen Budapesten.

Christopher Mattheisen szerint a digitális jólét azt jelenti, hogy “alkotóivá válunk a folyamatnak és az elkerülhetetlen változást tudatosan javunkra fordítjuk”, ami a vállalkozásoknál nagyobb hatékonyságot, jobb versenyképességet, a lakosság számára jobb életminőséget eredményez, a nemzetgazdaságnak pedig fenntartható fejlődést.

Úgy vélte: hosszabb távon egyebek mellett az adminisztratív jellegű és a lélekölő tevékenységeket a robotok veszik át, ezáltal a munkavállalóknak kreatívabb feladatokra kell majd koncentrálni. A digitalizációnak köszönhetően új típusú, magasabb hozzáadott értéket termelő munkahelyek jönnek létre, amelyek digitálisan felkészült munkavállalókat igényelnek – jegyezte meg.

Kiemelte: Magyarországnak minden esélye megvan helytállni a nemzetközi versenyben, a digitális készségek és környezet nem függ természeti erőforrásoktól, országmérettől, csak az emberektől.