Ahol súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek

Vas megyében, Szombathely térségében ma már jellemzően nem az álláskeresők állnak sorba munkáért, hanem a cégek dolgozókért.

A szakmunkás végzettségűektől a mérnökökig gyakorlatilag a teljes skálában tudnánk foglalkoztatni munkavállalókat – mondta el a Kossuth Rádió Krónikájának Nyúl Gábor, a szombathelyi TDK EPCOS műszaki szakképzési vezetője.

A cég jelenlegi igénye fizikai munkakörökben 45-50 fő, szellemi munkaterületen pedig 15-20 dolgozó kezdhetne azonnal.

Vas megyében, Szombathely térségében az utóbbi néhány évben az országos átlagnál kedvezőbben alakult az ipari termelés, ráadásul a közeli Ausztria is elszívja a munkaerőt – hangzott el a hírműsorban.

Több mindenre jó hatással lehet a munkaerőhiány

A munkanélküliség mára 3,6% alá került a megyében – mondja Harangozóné Vígh Ilona, a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának vezetője.

D_SOS20110719010

Illusztráció – MTI Fotó: Soós Lajos

Elmondta: a fémiparon, a vendéglátáson és az élelmiszeriparon felül a járműipar és az egészségügy is nagy számban lenne képes új munkaerőt foglalkoztatni.

A szakemberek úgy vélik, a munkaerőhiány jó hatással lehet a bérekre és a munkaerő-vándorlásra is.

A közmunkásnak sem kell jobban fizető állás

A 25 éves múltra visszatekintő miskolci Fux Zrt-nél jelenleg 150 embert foglalkoztatnak, és még jó néhánynak tudnának munkát adni. Barkóczi István tulajdonos-vezérigazgató munkaerőhiánnyal küzd – derült ki szintén a Krónikából.

„Nekünk betanított munkás, segédmunkás kell. Az ember azt gondolná, hogy ez a legegyszerűbb dolog, a környékbeli falvakból, a helyi közmunkásokból majdcsak átjönnek hozzánk, már csak azért is, mert a minimálbérnél jóval többet fizetünk. Hát nem így van, a közmunkából nem nagyon akarnak az emberek továbblépni” – mondta a cégvezető.

A Fux minden eszközt felhasznál a munkaerő-toborzás érdekében.

Azonnali kezdéssel húsz embert tudnának felvenni, akiket be is tanítanának az egyébként nem nehéz fizikai munkára.

Folyamatosan hirdetnek, körbejárták a környékbeli falvakat, beszéltek polgármesterekkel, hirdetéseket ragasztottak ki a településeken arról, hogy közmunka helyett mennyivel többet lehet keresni – de nem jelentkezett senki.