Minél előbb ki kell deríteni, jól hall-e a gyerek

Számos oka lehet a halláskárosodás kialakulásának: krónikus és fertőző betegségek, örökletes tényezők, születési rendellenesség. Mindezek tekintetében rendkívüli fontossággal bír az új törvényi szabályozás, amely szerint minden újszülöttet kötelezően objektív hallásvizsgálatnak vetnek alá.

Sok esetben hallásjavító implantátumok lehetnek a megoldások azoknak a pácienseknek, akiknél a hagyományos sebészeti eljárások vagy nem lehetségesek, vagy nem vezettek eredményre. Ilyen például a cochleáris implantátum, amelynek beültetését a TB támogatja, várólista sincs, és szükség esetén, a kötelező vizsgálatok elvégzése után rögtön el is tudják végezni.

Hároméves kor előtt az ideális

Az időben történő beültetés segít benne, hogy a kisgyermek megtanuljon beszélni és halló társaival együtt kezdhesse az óvodát, az iskolát, a hallását elveszített felnőtt pedig visszatérhessen hivatásához – hangzott el a Kossuth Rádió Napközben című műsorából.

A vizsgálatok egyértelműen bizonyítják, hogy az implantátum beültetése hároméves kor előtt a legideálisabb. Ehhez viszont mindenképpen szükséges, hogy az újszülöttekről minél előbb kiderüljön, sérült-e a hallásuk.

Már kötelezően szűrik a csecsemőket is

Ezt a célt is szolgálja, hogy egy ideje már minden újszülöttosztályon kötelező az objektív hallásszűrés – mondta el a rádióműsorban Bonecz Ervin, a Magyar Cochleáris Implantáltak Egyesületének elnöke.

Budapest, 2015. november 17. Egy koraszülött csecsemő a budapesti Péterfy Sándor utcai Kórház Neonatológiai és csecsemő osztályán a koraszülöttek világnapján, 2015. november 17-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Illusztráció - MTI Fotó: Balogh Zoltán

A szűrést lehetőleg az első három napon belül el kell végezni. Ha itt kétség merül fel a hallás minőségét illetően, akkor a gyermeket továbbküldik egy megfelelő klinikai centrumba, ahol el tudják dönteni, milyen típusú a halláskárosodás.

Aztán sorra kerülhet a terápia megválasztása: hallókészülék, műtét, beültethető hallókészülék, cochleáris vagy agytörzsbe beültethető implantátum.

Felkészítik a védőnőket

Bonecz Ervin a műsorban beszámolt arról is hogy a Magyar Védőnők Egyesületének képzési sorozatához csatlakozott egyesületük is. A húszállomásos képzéssorozaton felhívják a védőnők figyelmét az újszülöttkori hallásszűrés fontosságára is, arra, hogy tájékozódjanak, a „babakörükben” lévő hallássérült gyermek ellátása megfelelő-e, egyáltalán, elvégezték-e nála a hallásszűrést – tette hozzá.

Hallókészülék, ami nem látszik

Szegeden – ahol a témában hamarosan világkongresszust szerveznek – már olyan korszerű hallásjavító műtétet is végeztek, amelynek különlegessége, hogy a középfülbe épített implantátum az esztétikai szempontok mellett kényelmes és minden korábbinál jobb beszédértést tesz lehetővé.

MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Illusztráció – MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Kiss József kutató professzor, a Szegedi Tudományegyetem tudományos tanácsadója a beavatkozásról azt mondta: a hallókészülék ezekben az esetekben teljesen „beimplantált”, még a mikrofon és az elem is a testen belül van.

A hallókészülék beültetésének feltétele, hogy a fülben a kengyel megfelelően működjön, mert a mellette lévő üllőre lehet rákapcsolni az eszközt, amely mozgatja, rezgeti, így juttatva a belsőfülbe a hanginformációt – mondta.

Felerősíti a lényeges „zajt”

A beültetett eszköz távirányítón keresztül szabályozható. A készülék rendkívül okos: automatikusan képes alkalmazkodni a környezet zajához, legyen az utcai, koncert vagy úgynevezett „koktélparti-zaj”, vagyis olyan atmoszféra, ahol sok az emberi hang. (Egyébként nem csak ez az új készülék, hanem már a legtöbb hallókészülék képes már erre.)

Felerősödik a belső hang

A technológia érdekessége, hogy miután a mikrofon is a bőr alatt van, előfordul, hogy a beteg a saját belső „zajait” jobban hallja, mint a külvilágot: hangossá válik, ha rág, iszik, fésülködik. Ez egy szoftveres beállítással kiküszöbölhető – mondta Kiss József.

A beültetéskor 2-3 centiméteres metszést ejtenek a fül mögött. Meghibásodás esetén sincs ok az ijedtségre: ha a probléma külső programozással– wi-fin, bluetooth-on… – keresztül nem megoldható, vagyis hardveres változtatásra van szükség, akkor egy másik metszésen keresztül lehetőség van a „javításra”.