Egy kutatócsapatnak sikerült megoldania az ókori világ egyik legrégebbi rejtélyét: Madagaszkár lakosai miért beszélnek olyan nyelvet, amely egyébiránt egyedülálló a legalább 6000 kilométerre fekvő Délkelet-Ázsiában és a csendes-óceáni régióban?
A nemzetközi kutatócsapat feltárta, hogy madagaszkári lelőhelyeken előkerült ókori haszonnövény-maradványok ázsiai fajokat, úgymint rizst és mungóbabot is felölelnek. Úgy hiszik, ezek az első régészeti bizonyítékok rá, hogy bő egy évezrede Dél-Ázsiából érkezett telepesek kolonizálhatták a szigetet. Az eredmények a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban jelentek meg.
A genetikai kutatások már korábban megerősítették, hogy a sziget lakosai szoros rokoni köteléket ápolnak a malajziaiakkal, polinéziaiakkal és az ausztronéz nyelvcsalád egyéb csoportjaival.
Eddig olyan emberi települések nyomait lelték fel, amelyek az első évezredhez kapcsolhatóak. Sőt vannak birtokukban olyan eredmények is, amelyek azt sugallják, hogy Madagaszkárt vadászó-gyűjtögetők lakták, akik valószínűleg az első vagy második évezredben érkeztek Afrikából. Mostanáig azonban nem találták nyomát annak, hogy a szigetet az ausztronéz nyelvcsaládba tartozó nép valamelyike kolonizálta volna.
A friss kutatásban közel 2500 ókori növénymaradványt adó fajokat sikerült azonosítani, ezeket 18 ókori település lelőhelyén találták meg Madagaszkáron és a szomszédos szigeteken, illetve a kelet-afrikai partvidéken.
A régészeti rétegekben fellelt üledékekből szűrőkkel és vízzel nyerték ki a maradványokat. Ezt követően szemügyre vették, hogy a helyszíneken legkorábban termesztett növények afrikaiak, vagy máshonnan behozott fajok voltak-e.
Mindkét típusra találtak bizonyítékot, de észleltek egy egyedi mintázatot, méghozzá azt, hogy az afrikai származású növények elsősorban az afrikai kontinensen és az ahhoz legközelebbi szigeteken jellemzőek.
Madagaszkáron ezzel ellentétben a korai termények ázsiai eredetűnek bizonyultak. Az adatok azt sugallják, hogy a fajokat mind Madagaszkáron és a szomszédos Comore-szigetvilágon a 8-10. században honosították meg.
Nicole Boivin, az Oxfordi Egyetem és a Max Planck Intézet kutatója közleményében kifejtette, a délkelet-ázsiaiak a jelek szerint magukkal vitték haszonnövényeiket otthonukból, és Afrika elérésekor ezeket termesztették.
A kutatók szerint meglepetést keltett az éles kontraszt, amelyet a növények között kimutattak a kelet-afrikai partot és Madagaszkárt illetően. A kontinens partvidékén és a környező szigeteken a bizonyítékok szerint főleg afrikai eredetű növényeket, úgymint cirokot, indiai kölest és baobabot termesztettek, ezek már jó néhány évszázada jelen voltak a régióban.
Mindezzel ellentétben Madagaszkáron alig találtak afrikai növényt, viszont rengeteg ázsiai eredetű nyomát lelték fel, úgymint ázsiai rizsét, mungóbabét és ázsiai gyapjúét.
A vizsgálatok azt is sugallják, hogy a délkelet-ázsiaiak nemcsak Madagaszkárt kolonizálták, hanem a szomszédos Comore-szigetvilágot is, mivel itt is ugyanezen ázsiai fajok dominálnak.
Természetesen még sok kutatás vár a szakemberekre. Szeretnék például feltárni, kik is voltak ezek a telepesek és milyen befolyással voltak az ott élőkre. Elképzelhetőnek tartják azt is, hogy az ausztronéz ajkúak érkezésével esett egybe a madagaszkári megafauna – madarak, makik és szárazföldi teknősök óriás fajainak – eltűnése.