Ókori gabonák árulkodnak Madagaszkár gyarmatosításáról

Egy kutatócsapatnak sikerült megoldania az ókori világ egyik legrégebbi rejtélyét: Madagaszkár lakosai miért beszélnek olyan nyelvet, amely egyébiránt egyedülálló a legalább 6000 kilométerre fekvő Délkelet-Ázsiában és a csendes-óceáni régióban?

A nemzetközi kutatócsapat feltárta, hogy madagaszkári lelőhelyeken előkerült ókori haszonnövény-maradványok ázsiai fajokat, úgymint rizst és mungóbabot is felölelnek. Úgy hiszik, ezek az első régészeti bizonyítékok rá, hogy bő egy évezrede Dél-Ázsiából érkezett telepesek kolonizálhatták a szigetet. Az eredmények a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban jelentek meg.

A genetikai kutatások már korábban megerősítették, hogy a sziget lakosai szoros rokoni köteléket ápolnak a malajziaiakkal, polinéziaiakkal és az ausztronéz nyelvcsalád egyéb csoportjaival.

Egy gazdálkodó dolgozik egy rizsföldön a madagaszkári főváros közelében 2013-ban. (Fotó: Reuters/ Thomas Mukoya)

Gazdálkodó dolgozik egy rizsföldön a madagaszkári főváros közelében 2013-ban. (Fotó: Reuters/ Thomas Mukoya)

Eddig olyan emberi települések nyomait lelték fel, amelyek az első évezredhez kapcsolhatóak. Sőt vannak birtokukban olyan eredmények is, amelyek azt sugallják, hogy Madagaszkárt vadászó-gyűjtögetők lakták, akik valószínűleg az első vagy második évezredben érkeztek Afrikából. Mostanáig azonban nem találták nyomát annak, hogy a szigetet az ausztronéz nyelvcsaládba tartozó nép valamelyike kolonizálta volna.

A friss kutatásban közel 2500 ókori növénymaradványt adó fajokat sikerült azonosítani, ezeket 18 ókori település lelőhelyén találták meg Madagaszkáron és a szomszédos szigeteken, illetve a kelet-afrikai partvidéken.

A régészeti rétegekben fellelt üledékekből szűrőkkel és vízzel nyerték ki a maradványokat. Ezt követően szemügyre vették, hogy a helyszíneken legkorábban termesztett növények afrikaiak, vagy máshonnan behozott fajok voltak-e.

Mindkét típusra találtak bizonyítékot, de észleltek egy egyedi mintázatot, méghozzá azt, hogy az afrikai származású növények elsősorban az afrikai kontinensen és az ahhoz legközelebbi szigeteken jellemzőek.

Madagaszkáron ezzel ellentétben a korai termények ázsiai eredetűnek bizonyultak. Az adatok azt sugallják, hogy a fajokat mind Madagaszkáron és a szomszédos Comore-szigetvilágon a 8-10. században honosították meg.

Egy gazdálkodó ökreivel szántja fel rizsföldjét Madagaszkár fővárosa közelében 2013-ban. (Fotó: Reuters/ Thomas Mukoya)

Egy gazdálkodó ökreivel szántja fel rizsföldjét Madagaszkár fővárosa közelében 2013-ban. (Fotó: Reuters/ Thomas Mukoya)

Nicole Boivin, az Oxfordi Egyetem és a Max Planck Intézet kutatója közleményében kifejtette, a délkelet-ázsiaiak a jelek szerint magukkal vitték haszonnövényeiket otthonukból, és Afrika elérésekor ezeket termesztették.

A kutatók szerint meglepetést keltett az éles kontraszt, amelyet a növények között kimutattak a kelet-afrikai partot és Madagaszkárt illetően. A kontinens partvidékén és a környező szigeteken a bizonyítékok szerint főleg afrikai eredetű növényeket, úgymint cirokot, indiai kölest és baobabot termesztettek, ezek már jó néhány évszázada jelen voltak a régióban.

Mindezzel ellentétben Madagaszkáron alig találtak afrikai növényt, viszont rengeteg ázsiai eredetű nyomát lelték fel, úgymint ázsiai rizsét, mungóbabét és ázsiai gyapjúét.

A vizsgálatok azt is sugallják, hogy a délkelet-ázsiaiak nemcsak Madagaszkárt kolonizálták, hanem a szomszédos Comore-szigetvilágot is, mivel itt is ugyanezen ázsiai fajok dominálnak.

Természetesen még sok kutatás vár a szakemberekre. Szeretnék például feltárni, kik is voltak ezek a telepesek és milyen befolyással voltak az ott élőkre. Elképzelhetőnek tartják azt is, hogy az ausztronéz ajkúak érkezésével esett egybe a madagaszkári megafauna – madarak, makik és szárazföldi teknősök óriás fajainak – eltűnése.