Százezer forint készpénzt adna cafetéria címén a kormány

Jövőre 787 milliárdot fordítanak a közszféra dolgozóinak béremelésére, ez mintegy egymillió embert érint - közölte Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, az Országházban. Bejelentette azt is, hogy a kormány felkérte a gazdasági minisztert, annak vizsgálatára miként lehet készpénzhez juttatni a munkavállalókat. A cafetéria átalakításával a tervek szerint százezer forint készpénzt kapnának a munkavállalók, a többit kapnák meg Szép kártyán.

A kormány arra kérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, vizsgálja meg a következő napokban, hogyan lehetséges készpénzesíteni a cafeteriát.

A tervek szerint a magánszektorban a 450 ezer forintos cafeteriát úgy alakítanák át, hogy abból 100 ezer forint készpénz lenne, 350 ezer forint pedig SZÉP-kártyára kerülne.

A közszférában 100 ezer forintot fizetnének készpénzben, 100 ezret pedig SZÉP-kártyára. Varga Mihálynak ezt a lehetőséget kell megvizsgálnia – közölte Lázár János.

Budapest, 2016. május 26. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2016. május 26-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A miniszter beszélt arról is, hogy 2017-ben a költségvetés bevételei fedezik a működtetéshez szükséges költségeket. A fejlesztések nélkül szufficites lenne a büdzsé, a fejlesztésekkel nullás egyenlegű, de az ország érdekében költeni kell a fejlesztésekre – mutatott rá.

Lázár: 787 milliárdot fordítanak jövőre a közszféra dolgozóinak béremelésére 

A magyar gazdaság növekedési üteménél nagyobb arányú béremelést valósít meg a kormány, de a közszférában régóta elmaradt béremelést pótolni kell – jelentette ki  Lázár János az 51. kormányinfón.

A miniszter emlékeztetett rá, hogy 2012 óta növekednek a bérek, például a közszektorban. A most eldöntött béremeléseknek és folyamatban lévő bértárgyalások közel egymillió embert érintenek és 1014 milliárd forintjába kerül majd a magyar adófizetőknek.

Lázár: Magyarországra senkit nem lehet visszatoloncolni 

Lázár János közlése szerint bár több európai uniós tagállam is Magyarországra akar visszaküldeni bevándorlókat, ide nem lehet visszatoloncolni senkit, Görögországba kell küldeni az embereket.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján kifejtette: Magyarországra különböző uniós tagállamokból mintegy 52 ezer embert akarnak visszatoloncolni, a legtöbbet Németországból.

Magyarország viszont minden partnerének jelzi, hogy ezek a bevándorlók Görögországon keresztül érkeztek, és ha nem is regisztráltak ott, ez nem jelenti azt, hogy Magyarországra kellene küldeni őket – mondta.

Lázár János felvetette, hogyan lehetséges, hogy Törökországgal megegyezik az EU, azt biztonságos országnak tekinti, Görögországot viszont nem. Ez nem tartható álláspont – jelentette ki.

Lázár: értelmezhetetlen a szegregáció miatti EU-s eljárás, földügyben nagy vita lesz 

Értelmezhetetlennek tartja Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt Magyarország ellen indított uniós kötelezettségszegési eljárást. Földügyben, amelyben újabb szakaszba lépett az Európai Bizottság eljárása, a tárcavezető nagy vitára, “háborúra” számít.

A szegregáció miatti eljárásról szólva Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján kérdésre azt mondta: értelmezhetetlen az eljárás, mert a magyar állam egyetlen gyermekről sem tartja nyilván a származását. “Fogalmam sincs, az Európai Bizottság honnan tudja, hogy ki cigány és ki nem” – tette hozzá. Megjegyezte, a brüsszeli eljárás magyarországi szervezetek bejelentése alapján indult el.

Földügyben a Miniszterelnökség vezetője úgy nyilatkozott: a magyar és a brüsszeli álláspont távol áll egymástól, mert a magyar törvényhozás úgy döntött, külföldiek és gazdasági társaságok nem vehetnek földet Magyarországon. Ebben a kérdésben nagy vita, háború lesz – fogalmazott.

Lázár János számos kérdést kapott a Soros György magyar származású amerikai üzletemberrel kapcsolatos kormányzati megszólalások miatt.

Válaszaiban felidézte Bill Clinton volt amerikai elnök Magyarországot bíráló megjegyzését, amely szerinte arra ad “kiváló alkalmat”, hogy “Soros György magyarországi vagy közép-európai szerepében teljesen világosan lásson mindenki”.

Hangsúlyozta, Magyarország érdekelt a jó magyar-amerikai szövetségesi viszonyban, “de nem mi próbáltuk Amerika bokáját harapdálni (…), hanem egy jelentős amerikai személyiség, Clinton elnök próbálta Magyarországot orrba vágni”, amit nem lehet szó nélkül hagyni.

Soros Györgyről a miniszter azt mondta: az üzletember Magyarországot olyan országként jelölte meg, amely útjában áll az Európát szerinte megsegítő bevándorlásnak. Soros György úgy határozta meg magát mint Orbán Viktor kormányának direkt ellenzéke – tette hozzá.

A sajtótájékoztatón megkérdezték Kovács Zoltán kormányszóvivőt arról, hogy korábban Soros-ösztöndíjat kapott. Erre úgy reagált: egyetlen olyan tanulmányi ösztöndíjat sem kapott, amelyhez záradékként odaírták volna, hogyan kell politikailag gondolkodnia. Szerinte a korábbi civil életének semmi köze ahhoz, hogy 2010 óta milyen politikai tevékenységet végez.

Lázár János a témában azt mondta: megkérdezte az ügyben Orbán Viktor miniszterelnököt, aki maga is Soros-ösztöndíjjal tanult.

A kormányfő azt felelte neki – idézte a válaszát -, hogy ha ez probléma, és Soros Györgynek kell a pénz, akkor minden érintett fideszes politikus, illetve kormányzati szereplő visszafizeti az ösztöndíjat.