Mit tehetünk a fecskék védelmében?

A nálunk őshonos fecskefajok egyre kevesebb helyen tudnak fészkelni, állományuk csökken. Megfogyatkozásuk ránk is súlyos hatással lehet, hiszen a klímaváltozás miatt hazánkba is eljutó, trópusi betegségeket terjesztő szúnyogokat többek között ezek a madarak gyérítik.

A fecskék 2020-ra akár el is tűnhetnek Magyarországról, pedig néhány éve lakossági összefogással sikerült megállítani a hazai fecskeállomány csökkenését.

Orbán Zoltán a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője az M1- Kék bolygó című műsorában kifejtette, 2016 tavaszán még mindig ott tartunk, hogy minden második fészek hiányzik az ereszek alól, ezek üresek vagy meg sem épültek. Tehát fecskéink nagy bajban vannak.

Magyarországon a füsti-, a molnár- és a partifecske őshonos. Ám egyre kevesebb helyen tudnak fészkelni, mivel az emberi tevékenység és a klímaváltozás is tizedeli őket.

Kifejtette, az évszakhoz képest szokatlan időjárási jelenségek gyakorisága és hossza megnőtt. Ez a költőhelyen, a tavaszi és őszi vonuláskor és a telelőhelyen is nagy számban pusztítja őket. A harmadik okot a társadalmi változások szolgáltatják. A lakosság mind nagyobb hányada tolerálja egyre kevésbé a fecskéket, leverik a fészket, elüldözik, esetleg le is lövik a madarakat – magyarázta.

A fecskék megfogyatkozása az emberre nézve is komoly következményekkel járhat, hiszen a szakember szavai szerint a klímaváltozás egyik hatásaként a mediterrán térségből, egyre több olyan szúnyogfaj érkezik Magyarországra, amelyek hozzák magukkal a trópusi nyavalyákat.

Elég csak a dengue-lázra vagy a nyugat-nílusi vírusra gondolni. Ezeket a betegségeket mind szúnyogok terjesztik.

Partifecskék (Riparia riparia) repkednek homokfalba vájt fészkeik körül Nemesnádudvar közelében 2015. július 2-án. MTI Fotó: Bugány János

Partifecskék (Riparia riparia) repkednek homokfalba vájt fészkeik körül Nemesnádudvar közelében 2015. július 2-án. (MTI Fotó: Bugány János)

A szakember szerint kétféleképp lehet ellenük küzdeni: az ingyen napszámosokkal, avagy fecskékkel, denevérekkel, poszátákkal, rigókkal, füzikékkel, ha viszont ezeket az állatokat kiirtjuk, életüket ellehetetlenítjük, akkor a kémiai, idegmérgeket alkalmazó szúnyogirtás marad tarsolyunkban.

Ez nem igazán hatékony, mivel csak minden ezredik elpusztított rovar szúnyog. A többi hasznos beporzó vagy madáreleség. Emiatt egyre több fecske nem jut elég táplálékhoz. Ráadásul sokszor nincs kellő mennyiségű sár, miközben a füsti- és molnárfecskék fészke szó szerint az út porából épül.

A fecskéknek mi magunk is segíthetünk sárgyűjtőhely készítésével. A lényeg, hogy messziről csillogjon, hogy a madár könnyen észrevegye. Műfecskefészkekkel is segíthetjük a szaporodásukat. A fészkek egy kis üzemben, Mányon készülnek.

Itt az agyagot először kinyújtják, majd formázzák, végül vízzel összetapasztják, felületét „befoccsozzák”, amivel éppen olyan érdes felületet kapnak, mint amilyet a fecske készít, és a madár fel tud lépegetni a fészek nyílásához. Száradás után kemencében égetik ki.

bscap0026

De hogyan helyezzük fel a füstifecskefészket? Orbán Zoltán elmondta, ezt a fajt onnan lehet megismerni, hogy nyitott fészket épít, soha nem helyezi fel egészen a plafonig. Mindig van egy arasznyi, félarasznyi rész, hogy szabadon be tudjon menni.

Ezért szeret épületekbe, istállókba költözni. A molnárfecske viszont igazi városi madár, a magas épületek ereszeit, tetőit kedveli.

Zárt fészket épít, amelyen pici bebúvó nyílást hagy. Fontos, hogy a fészek zárását mindig a tető biztosítja, vagyis ha ilyen molnárfecskefészket helyezünk ki, akkor mindig toljuk fel a plafonig, hogy teljesen zárt legyen – tette hozzá Orbán Zoltán.

A lepotyogó ürülék ellen fecskepelenkával tudunk védekezni.

Ahol fecske van, nemcsak a szúnyog kevesebb, hanem a kerti kártevők is. A partifecskék kedvenc eledele például a repülő levéltetű. Ennek a fecskefajnak egyébként a legnagyobb, utolsó egybefüggő telepei nálunk találhatóak Tokajtól északra. Európában már csak itt, a Felső-Tisza szakadásos partfalaiban élnek ilyen nagy számban.