A mártír canterbury-i érsek, Becket Szent Tamás emlékének szentelt rendezvényeken vett részt, és európai uniós kérdésekről is tárgyalt Londonban Kövér László.
Az Országgyűlés elnökét fogadta mások mellett John Bercow, a londoni parlament alsóházának elnöke, valamint Frances D’Souza bárónő, a Lordok Háza elnöke.
Kövér László az MTI-nek tárgyalásai után szerda este elmondta: megbeszélésein szóba került a brit EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás. Az összkép azt mutatja, hogy a bennmaradás, illetve a kilépés mellett kampányolók véleménye nem Európa belső problémáinak megítélésében különbözik, hanem abban, hogy Nagy-Britannia hosszú távú érdekeit melyik döntés szolgálná jobban.
Magyarország érdeke az, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja maradjon. A magyar kormány a brit politikusokhoz hasonlóan úgy tartja, hogy az EU-nak alapvető reformokra van szüksége. Ha azonban az e reformokban leginkább érdekelt tagállamok egyike kilép, akkor nyilvánvalóan gyengülnek azok pozíciói, akik szeretnék az EU-t megfelelő irányban továbbvinni, azokkal az egyre nyíltabban jelentkező törekvésekkel szemben, amelyek célja egy mindinkább centralizált, bürokratizált, föderalisztikus rendszer kialakítása, immár a politikai uniót is megcélozva – mondta az Országgyűlés elnöke.
Kijelentette: bármilyen eredmény szülessék is a brit EU-népszavazáson, az Európai Unióról szóló vitát mindenképpen le kell folytatni. Kövér László szerint annak a puszta ténynek, hogy a britek eljutottak az uniós tagságról szóló referendum kiírásáig, komoly jelzésként kellene szolgálnia Brüsszel és néhány tagállami főváros számára arról, hogy olyan problémák merültek fel, amelyeket nem lehet tovább a szőnyeg alá söpörni.
Hozzátette: nem csupán Nagy-Britannia problémáiról van szó, meg kell vizsgálni például az osztrák elnökválasztás kiélezett eredményének hátterét, vagy az EU és Ukrajna társulási szerződéséről tartott holland népszavazás kimenetelét is.
Elég világos üzeneteket küldtek az európai polgárok arról, hogy ami jelenleg az EU-ban zajlik, azzal finoman fogalmazva is nem elégedettek – mondta az Országgyűlés elnöke.
Arra a kérdésre, hogy ebben a helyzetben – és tekintettel a brit népszavazás körüli bizonytalanságokra is – lát-e érdemi esélyt a nyugat-balkáni országok EU-csatlakozására, Kövér László kijelentette: ezeknek az országoknak a felvétele napirenden van ugyan, de a bővítési folyamat már akkor lelassult, amikor az EU még nem volt sem gazdasági-pénzügyi, sem politikai válságban.
Jó lenne, ha a brit népszavazás után, az eredményben megnyugodva mindenki újra az Európai Unió előtt álló feladatokra összpontosítaná figyelmét. Magyarország meggyőződése szerint e legfontosabb feladatok között a bővítés szerepel, mindenekelőtt a nyugat-balkáni országok felvételével – mondta az Országgyűlés elnöke.
Kövér László este részt vett a parlament kápolnájában Becket Szent Tamás emlékére tartott szertartáson, és felszólalt azon a fogadáson, amelyet a 12. századi mártír érsek esztergomi ereklyéjének nagy-britanniai bemutatása alkalmából tartottak brit parlamenti képviselők részvételével.
Beszédében kiemelte: első alkalommal láthatja a brit közönség Becket Szent Tamás 800 éve Esztergomban őrzött ereklyéjét, és ez a Magyarország és az Egyesült Királyság közötti mély történelmi és kulturális kapcsolatot, az azonos civilizációs hagyományt jelképezi. A 12. századi angol szent mártíromságának üzenete a világi hatalom korlátairól, a túlhatalom elleni kiállás fontosságáról a jelenben is visszhangot kelt, vallási és történelmi meggyőződéstől függetlenül – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke.
Hozzátette: a kommunizmus idején a magyarok körében Becket Szent Tamásra sokan a politikai elnyomás elleni fellépés szimbólumaként tekintettek.
